A Kiútprogram elsődleges küldetésének a társadalmi mobilitás és a roma integráció elősegítését tekinti. A Kiútprogram célja, hogy szociális támogatással, pénzügyi szolgáltatások és információ nyújtásával lehetővé tegye mélyszegénységben élő emberek – elsősorban romák – számára, hogy önfoglalkoztatóvá válva teremtsenek egzisztenciát maguk és családjuk számára és így javítsanak társadalmi helyzetükön. Tevékenységünk során legfontosabb konkrét célkitűzésünk az volt, hogy ügyfeleink vállalkozásukkal, mezőgazdasági termeléssel kapcsolódjanak be a helyi gazdaság normál vérkeringésébe. Jelenlegi programunkban – kordonos uborkatermesztés – kimondottan mélyszegénységben élők számára biztosít fedezet nélküli, agrárvállalkozás-fejlesztés célú mikrohitelt. A szociális mikrohitel program a hozzá kapcsolódó mezőgazdasági integrátori (termelés-szervezői) rendszernek és folyamatos mentorálásnak köszönhetően eredményesen használható elszegényedett családok visszaintegrálásához, etnikai hovatartozástól függetlenül.
A mikrohitelezés módszertana hét éve tartó szerves fejlődés révén, a tapasztalatok folyamatos feldolgozásával alakult ki. Komplex módszerről van szó, mely nem merül ki pénzügyi tőkejuttatásban, hanem egyidejűleg tudást és kapcsolati tőkét, vagyis a megfelelő időben szaktanácsadást és felvásárlót is biztosít a siker érdekében a halmozottan hátrányos helyzetben lévő ügyfelek számára. Módszertani sajátossága a programnak, hogy külső kényszer alkalmazása nélkül, kizárólag az ügyfelek belső motivációjának meglétére-, ill. tovább erősítésére épít, ugyanis a kudarc büntetésével a tanult tehetetlenség, fejlődést gátló érzése mélyülne. Ez egy lassú, akár 2-3 éves tanulási folyamat is lehet, melynek kézzel fogható eredményei folyamatosan, egyre növekvő mértékben megmutatkoznak és az így elért attitűdváltozások többnyire tartósnak is bizonyulnak. A tanulási folyamat kulcsa a mentor szerepét betöltő terepmunkás hitelessége és folyamatos jelenléte.

A tevékenységet kizárólag támogatásból finanszírozzuk. Támogatók között vannak magánszemélyek, a Polgár Alapítvány az Esélyekért, az AEGON Biztosító, Generali Biztosító.

A program költségei két részre, a közhasznú tevékenységre és a vállalkozási tevékenységre oszlanak. A költségek jelentős részét a közhasznú tevékenység teszi ki, amely tartalmazza a megvalósítók, vagyis a terepmunkások, a szakmai tanácsadók, és az egyszemélyes cégvezetés éves bérköltségét, ezen kívül a működéshez szükséges pénzügyi szolgáltatást (könyvelés), a terepmunkások munkájához szükséges utazási árát (benzinpénz), és a telefonköltséget. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság nem vesz fel díjazást. A programban jelenleg négy terepmunkás, három szaktanácsadó (csak idényjelleggel), és egy cégvezető dolgozik. A műkődési költség bruttó 40-50 millió Ft/év.
A program vállalkozási költségeit az ügyfeleink számára folyósított összegek alkotják. Az őstermelővé váló ügyfeleknek megelőlegezzük a termeléshez szükséges eszközöket és input anyagokat, melyet a leadott áru értékéből fizetnek vissza. Azaz a Kiútprogram az integrátorokhoz hasonlóan megveszi a termeléshez (uborkatermesztés) szükséges eszközöket, és input anyagokat (palántákat, növényvédőszereket, műtrágyát stb.), amelyeket a szerződéssel rendelkező őstermelőknek értékesít tovább. A program működése során keletkező veszteség is a költségek kategóriájába tartoznak. Évente 70-80 ügyféllel dolgozunk, a megtermelt áru (uborka) értéke nettó 40-50 millió Ft, a termelés biztosításához szükséges input és eszközök ára nettó 20 millió Ft, az ügyfelek tartozásainak nagysága pedig a költségek 25-30%-át jelentik, évi 5-6 millió Ft.

A Kiútprogram 2015-ben kezdte el a foglalkoztatási programját integrátori rendszerben működtetni. Az elmúlt négy évben 336 ügyféllel szerződtünk, közülük 80% sikeresen termelt, és csak 10-10%-nak nem sikerült, vagy nem volt együttműködő a programban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy évente a családok 30%-a nem folytatja az „uborkázást” a Kiútprogrammal. Sokan elmennek a gyárba dolgozni és ez a programunk társadalmi mobilitási célkitűzése miatt szintén eredménynek tekinthető, mivel a korábbi közmunkások újra megjelennek a munkaerőpicon. Ugyanakkor olyanok is vannak, akik betegség vagy családi problémák miatt fejezik be a programban való részvételüket.
Az ügyfeleink 80%-a roma család, akik a mi segítségünkkel tanultak meg önállóan uborkát termelni a saját kertjükben. A terepmunkások választják ki azokat a családokat, akikről bebizonyosodik, hogy valóban akarnak dolgozni, erős belső motivációval rendelkeznek, és képesek is végig dolgozni egy szezont. A terepmunkások szinte napi kapcsolatban vannak az ügyfelekkel az előkészítési munkáktól a termelés lezártáig, mely munka ilyenkor a tanításról, termelésszervezésről szól leginkább, de segítséget nyújtanak az olyan hivatalos papírok és ügyek intézésében, mint az őstermelői igazolvány kiváltása, vagy az adózási ismeretek. A terepmunkások ugyanakkor az álláskeresésben és a jelentkezésben is segítenek, ha valaki inkább a munkaerőpiacon szeretne elhelyezkedni, vagyis a terepmunkások és az ügyfelek kapcsolata nemcsak magára az uborkatermesztésre szűkül le.
Ügyfeleink a tartozások kifizetését beszámítva átlagosan nettó 350-400 ezer Ft jövedelmet tudtak hazavinni a leadott uborkából. Azok a termelők, akik már több éve dolgoznak velünk, tudatosan készülnek az idényre, mert már megtervezték, hogy az uborkapénzt mire fogják fordítani (tűzifa, tartozások rendezése, iskola kezdés, fürdőszoba stb.) Ez különösen nagy eredmény a roma családoknál, ahol a napról-napra történő megélhetés a jellemző.

A Kiútprogram eredeti célkitűzésének a társadalmi mobilitás és a roma integráció elősegítését tekinti. A Kiútprogram megalakulásakor azt tervezte, hogy mikrohitel segítségével, szociális támogatással, pénzügyi szolgáltatások és információ nyújtásával elősegíti, hogy a mélyszegénységben élő emberek, elsősorban romák önfoglalkoztatóvá válással, egyéni vállalkozóként és őstermelőként teremtsenek egzisztenciát maguk és családjuk számára, és így javítsanak társadalmi helyzetükön. A Kiútprogram céljai között szerepelt, hogy olyan eszközt valósítson meg, amely országos szinten adaptálható, vagy legalább is az ország hátrányos helyzetű, többségében romák lakta településein legyen megvalósítható. Az első kétéves mintaprojekt 2010 és 2012 között a Grameen bank adaptációja révén az Európai Unió „Pan-European Coordination of Roma Integration Methods – Roma Inclusion: Self-employment and microcredit” támogatás keretében valósult meg.
Az azonban az elejétől fogva világos volt a Grameen modell adaptálásakor, hogy a magyarországi alkalmazás során nemhogy profitabilitást, hanem fenntarthatóságot sem várhatunk a mikrohitelező szervezet oldaláról. Teljesen megalapozatlan, minden közgazdasági növekedési modellnek ellentmond azt várni, hogy jelentős tőkejuttatás nélkül a hátrányos helyzetű területek, és az ott élő, különösen hátrányos helyzetű emberek javítani tudjanak relatív pozíciójukon. Ha a pénztőkét hitelezzük is, a tudás és a kapcsolati [social] tőkét mindenképp ellenszolgáltatás nélkül kell nyújtani, amelynek költségei vannak és ez csak támogatásból valósítható meg. A Kiútprogram 2012 óta, a kezdeti pályázati támogatás felhasználása után, csak magánforrásból és kisebb léptékben, ám stabilan működik mezőgazdasági „mikrohitelezés” formájában, évente 70-90 ügyféllel Szabolcs Szatmár Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Úgy gondoljuk, hogy a mikrohitel-programnak ez a változata kis terület-, és magas élőmunka-igényű, stabil felvásárló piaccal rendelkező mezőgazdasági alaptermékek integrátori rendszerben történő termeltetésére dolgozható ki és más térségekben is működtethető. A program mint integrátor nemcsak saját kockázatra biztosítja a termelés beindításához szükséges áruhitelt az őstermelő ügyfelei számára, hanem ezen túlmenően adminisztratív és piacszervezési feladatokat is ellát. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ügyfelek marginális helyzete és az alacsony üzleti bizalom miatt a mikrohitel-program csak integrátori szerepet felvállalva működtethető fenntarthatóan. Úgy gondoljuk, hogy programunk sikeres, modellértékűvé tud válni, de a bővítését saját erőből már nem tudjuk megoldani.

A Kiútprogram alapvető össztársadalmi haszna több irányból jellemezhető, mivel az eredendő foglalkoztathatóság elősegítésével legalább egyenrangú az a szociális, gazdálkodói, vállalkozói, könyvelési és főleg emberi támogatás, amit elsősorban a terepmunkások folyamatos jelenléte biztosít. A program nem olcsó, de már most látszik, hogy hatékonyabb, mint a közfoglalkoztatás. A két foglalkoztathatósági program rövidtávú nettó költségei körülbelül ugyanakkorák, viszont a Kiútprogram hosszú távon teremt munkahelyet és így hosszú távon eredményez többlet adóbevételeket és megtakarítható segélyezési kiadásokat is. A programunk a helyi- és központi költségvetések kiadáscsökkentése mellett elősegíti a támogatott vállalkozók, illetve őstermelők munkaerőpiaci reintegrációját, mivel önbizalmat ad a romáknak és egyben csökkenti a romákkal szembeni előítéleteket is. Mindez a társadalmi mobilitást erősödését eredményezi. A mezőgazdasági programunk adaptálható, megvalósítható biztos felvásárlói piaccal rendelkező, magas élőmunkaigényű agrárgazdasági termelésnél, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a program sikerének alapfeltétele a terepmunkások folyamatos, intenzív jelenléte.

A program működése során állandó problémát jelent a működéshez szükséges pénzügyi feltételek biztosítása, vagyis a külső finanszírozási források felkutatása és folyamatos biztosítása, az értékesítés számára a biztos felvevői piac megteremtése. Az előzők mellett a mezőgazdasági programban az időjárás okozta terméshozam csökkenés lehetősége is pénzügyi kockázatot hordoz. További veszélyforrás, hogy a termelők esetében lesznek, akik felhagynak a munkával, valamint a helyi hivatal, az önkormányzati vezetés nem minden esetben segítő és együttműködő.

A Kiútprogram tervei között szerepel a Grameen modellhez való visszatérés, valamint az egyéni vállalkozások révén az önfoglalkoztatás elősegítése a nem mezőgazdasági területen is például a kereskedelemben és a szolgáltatási szektorban. A jövőben a munkaerőpiaci beilleszkedést segítő programunk bővítése mellett, szándékunkban áll, hogy az ügyfelek idényjellegű munkavégzésének egész éves foglalkoztatás irányába való fejlesztése. Elképzelésünk szerint a mezőgazdasági programunknál ez a megtermelt alapanyagok további feldolgozásával valósítható meg. Az eddigiek mellett a felvásárlás kiszámíthatóságának érdekében új és intenzívebb termelési rendszerek alkalmazását (például fóliasátrak felállítása) és más kertészeti termékek előállítását látjuk szükségesnek. A program jövőbeni bővülésének és a fenntarthatóságának érdekében újabb támogatások és finanszírozási források bevonását teszik szükségessé, például a mikrohitelezés tőkeigényének fedezésére kialakított banki együttműködésekkel.