Az alapítvány tevékenysége a művészetoktatáson és a vizuális nevelésen megvalósuló személyiség, kompetencia- és közösségfejlesztésből indult, ami 2009-től egy komplex fejlesztési pilotprogrammá bővült Told községben. Mindez az oktatás-családgondozás, a közösségfejlesztés és az intézményi együttműködés hármas pillérén alapul. Ebből a komplex kompetenciafejlesztő programból nőtték ki magukat a foglalkoztatási programok, azon az eleven alapulva, hogy a résztvevőknek az elsajátított képességeket a gyakorlatban is legyen lehetőségük kamatoztatni. Így teljes értékű munkavállalókká válhatnak, illetve önmaguk, valamint a közösségük számára haszonnal alkothatnak és dolgozhatnak.
Alapítványunk három foglalkoztatási programja, a Szuno, az Amari és a Brikett-gyártás társadalmi vállalkozásként működnek. A Szuno 2013 óta a gyermekek rajzaival díszített textiltermékeket készít és forgalmaz. A vállalkozás keretében a toldi asszonyok hímezni és varrni tanultak, kézműves tárgyaikat egy webshopon keresztül értékesítik. A bevételt a családok költségvetésébe forgatják vissza. A Szuno 2018 óta önálló márkaként van jelen a piacon. Az Amari-programban saját termesztésű és feldolgozású zöldség és gyümölcstermékek készülnek. A Brikett-gyártás kezdetben háztartási szinten, majd 2018 óta üzemi szinten folyik. Ezzel sikerült megoldani a folyamatosan fennálló tüzelőanyag- hiányt a községben, s továbbadható felesleget is előállítanak.
Az Igazgyöngy Alapítvány a projekt működésének finanszírozását hazai, uniós, civil pénzügyi források bevonásával és egyéb pályázat sikeres megvalósításával biztosította nagyságrendileg százötven millió forint felhasználásával. A direkt pénzügyi eszközökön túl, a támogatók adományai és az önkéntesek a munkája is nagyban hozzájárul a program fenntartásához. A költségvetés körülbelül egyharmadát teszi ki az művészeti iskola állami támogatása, a fennmaradó résznek több mint fele pedig adományok révén keletkezik. Évről évre növekszik azok száma, akik az adójuk egy 1%-át alapítványunk részére ajánlják fel.
Költségek, ráfordításokAz alapítvány költségeinek jelentős részét a bérek és azok járulékai teszik ki. Továbbá a megbízási vagy vállalkozói szerződéssel alkalmazott szakértők díjai és a könyvelés költsége is a bértömeget gyarapítja. Emellett ingatlanvásárlások is történtek, Berettyóújfaluban, ahol a program központja van, és Toldon. Az alapítvány gépjárművekkel is rendelkezik, amelyekkel az adományszállítást, és a felkereső jellegű szolgáltatásokat biztosítják Toldon és a környező 27 településen. A hat településen végzett oktatási tevékenység helyszínein, valamint a toldi kultúrház használata során keletkező rezsi is az alapítványt terheli. Továbbá az épületek javítása, fejlesztése és fenntartási költségei is jelentősek. A kríziskezelés anyagi vonzata (gyógyszerek, szemüveg, ruha, cipő, élelmiszeradományok) folyamatosan növekszik. A tárgyi eszközökre fordított összeg kisebb mértékű, mivel sokat adományban kapunk. Legutóbb az infokommunikáció korszerűsítése során létrehozott új honlap és webshop jelentett nagyobb kiadást. Ezek mellett folyamatosan növekvő tétel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ösztöndíjprogramja, amely 13 településen 80 gyermeket érint.
A foglalkoztatás, a foglalkoztatást elősegítő tevékenység eredményei, hatásaiA 2013-ban társadalmi vállalkozásként indult Szuno program célja olyan munkahely teremtése volt, amely az alapkészség-hiányos és motiválatlan embereket is becsatornázhatja a munka világába. Eleinte önkéntes munkával tanították a toldi asszonyokat hímezni és gyerekrajzokat kihímezni, majd varrógépen is megtanultak egyszerűbb textilmunkákat elvégezni. Ma már formatervező szakember segítségével mesedobozokat, hímzett textiltermékeket, lakberendezési és lakástextil termékeket, táskákat készítenek és egy webshop segítségével értékesítik. A bevétel fontos tétel a családok költségvetésében. A Szuno 2018 óta önálló márkaként van jelen a piacon azzal a céllal, hogy társadalmi vállalkozásból piaci vállalkozássá lépjen elő.
Az Amari program alapötlete olyan munkahelyek teremtése volt, amely a helyi lakosok számára is elérhető, és kihasználatlan adottságokra, illetve erőforrásokra épít. Továbbá a képzetlen emberek számára az alapkészségek fejlesztésével betanítható munkát is biztosít. Kezdetben egy hektáron folyt növénytermesztés szabadföldön, illetve fóliasátorban zöldségeket és gyógynövényeket neveltek. Később pályázatok segítségével használt traktorokat, kisgépeket és egyéb szerszámokat beszerzése történt. A vadon termő csipkebogyó és kökény fontos alapanyaga a projektnek, mivel ezekből kézműves lekvárok készülnek. 2016 óta folyamatosan épül ki a HACCP minősítésű konyha és feldolgozóüzem és ezzel együtt bővül a termékek listája.
A Brikett-program célja a mélyszegénységben élő családok önfenntartásának segítése volt a téli tüzelőanyag előállításával, visszaszorítva az illegális tűzifa beszerzést és a környezetszennyező ruha- és gumiégetést. A biobrikett alapanyaga száraz mezőgazdasági és faipari hulladék, amelynek feldolgozása kezdetben kézierővel, költséghatékonyan és közösségi, illetve családi szinten történt. Ma már üzemi keretek között, brikettáló gép segítségével folyik a termelés. A fejlesztésben az UniCredit „Lépj Velünk” programja nyújtott támogatást. Új munkahelyek jöttek létre, a megtermelt brikett feleslegnek köszönhetően pedig Told hamarosan más rászoruló településeknek is segítséget tud nyújtani a téli tüzelőanyag biztosításával.
A foglalkoztatási programoknak köszönhetően javult a célcsoport munkamorálja, kiszámíthatóbbá vált az életvezetésük, gyakrabban hoznak meg önálló döntéseket, és önállóan szervezik az életüket. Fejlődtek a szociális és a kommunikációs készség, mivel felismerték az egymásrautaltságukat, valamint a közösségi összetartás fontosságát az életminőség javulásának vonatkozásában. Érezhetően nőtt a tanulás, az ismeretszerzés utáni vágy. Két fő esti középiskolába jár, hogy érettségi vizsgát tehessen. Folyamatosan nő a munkavállalók száma. A helyi igazgyöngyös munkatársak közül 7-10 fő főállásban és körülbelül harmincan alkalmi munkavállalói szerződéssel dolgoznak a „SZUNO” kézműves, illetve az „AMARI” mezőgazdasági-élelmiszerfeldolgozói programban.
A toldi komplex program segítségével egy negyven családból álló (integrált) közösségi magot sikerült létrehozni, amely egyre inkább képes a közösségi szabályok kialakítására és működtetésére. A rendőrségi beavatkozást igénylő esetek száma minimalizálódott, ahogy látványos javulást mutatnak a lakhatási körülmények is a településen. A közösség tagjai kártyás villanyórákkal legálisan használják az áramot és a kiskert- és háziállatprogram is működik. A művészeti oktatáson alapuló fejlesztési programnak köszönhetően javulnak a gyermekek tanulmányi eredményei, kevesebb a magántanuló, az iskolából kimaradó, az évismétlő, miközben a 18 évnél fiatalabb lányok nem válnak anyává. Ezzel együtt a közösség vonatkozásában az intézményrendszerrel való konfliktusok száma is csökkent, az együttműködők között pedig cigány és más családok egyaránt vannak. A kríziskezelés eredményeként javult a közösség mentális állapota, megjelentek integrációt segítő találkozások, a közösség belépett a digitális térbe. Az attitűdváltás egyéni, családi és közösségi szinten egyaránt megfigyelhető.
A húsz évre tervezett stratégia jelen pillanatban a felénél tart. A munkatársak folyamatosan mérik a változásokat, és képzik magukat a társadalmi hatásmérés területén. Eddigi eredményeik biztatók, a tervezettnek és a lehetőségeiknek megfelelően haladnak, amit befolyásol a mindig változó társadalmi-politikai közeg. A pilotprogram tapasztalatai, a terepi munkában formálódó módszertan, és a több szinten, illetve dimenzióban (egyén-család-közösség-helyi intézményrendszer-szakpolitikai szint-közvéleményformálás) folyó munka nagy kapcsolatrendszerben tartja a munkájukat, s mindenhol új beavatkozási pontokat tár fel. Például a hazai és külföldi egyetemi kapcsolatok nagyon fontosak, mind kutatási, mind az elméleti-gyakorlati szakemberképzésben. Nagyon sokan keresik fel őket a legkülönfélébb projektekkel kapcsolatban, s az élet minden területén felmerülő kérdésekhez érdemben hozzá tudnak tenni tapasztalatokat, problémafelvetéseket, válogatva a generációs szegénység bonyolult problémahalmazából.
A kezdeményezés sikerének és újszerűségének kulcsaA legfontosabb, hogy a problémákat teljes társadalmi beágyazottságukban értelmezik, és így keresik a megoldásokat is, vagyis a tevékenység komplexitása adja a siker kulcsát. Az egyes területeken bekövetkező pozitív változások pedig szinergikusan a többi fejlesztendő részterületekre is érezhetően kedvező hatást gyakorolnak. Fontos kiemelni, hogy a program szorosan illeszkedik a helyi viszonyokhoz és az egyéni igényekhez. A sokrétű és több szinten megjelenő munka révén az alapítványnak meglehetősen sajátos rálátással rendelkezik az egyéni és a társadalmi problémák összetett együttesére, ahogy a szakpolitikai szinten tervezett beavatkozások hatékonyságát is azonnal össze tudják vetni a terepi tapasztalatokkal az élet minden területén. Ezt sokan felismerve sokan keresik a program működtetőit, és így jelentős véleményformáló hatással is bírnak.
A kezdeményezés során fellépő kockázatok és kihívásokA posztszocialista térségben a cigány közösségeket tömegesen és hosszú ideje érintő tömeges marginalizáció oly mértékben hatalmasodott el, amellyel szembeni tehetetlenség önmagában jelentős kockázatot jelent az alapítvány munkája során. Úgy gondoljuk, hogy az egyének és a családok szintjén bekövetkezett, a társadalmi normákkal ellentétes szocializáció, illetve a társadalmi integritást veszélyeztető túlélési stratégiák nehezen mozdíthatók, különösen, hogy ezeket az összetársadalmi-politikai közeg folyamatosan negatív irányban erősítette. Az intézményrendszer működési hibái szorosan összefüggenek a mindenkori szakpolitikai szemlélettel, amit a rendszerváltás óta sajnálatosan meghatároz a problémák szőnyeg alá söprése. Ez a politikai viszonyulás a látszatmegoldások sorát hozta, és közben a szegregátumok világában nagy változások nem történtek. A problémák kommunikálása mindig nagy kockázatot hordoz a munkánk során, mert arról sem intézményi, sem önkormányzati, sem döntéshozói szinten nem szerettek és nem szeretnek hallani. Az utóbbi évek civil ellenségkép-keltésével is meg kellett és meg kellett küzdenünk, miközben az általunk segíteni kívánt csoportokkal szembeni a kirekesztés és a gyűlöletbeszéd mértéke is növekedett. Léteznek olyan folyamatok, melyek rövidebb és hosszabb távú hatásainak előrejelzéséhez is érdemben segítséget adhatnának tapasztalataiknak köszönhetően, mint például az oktatási szegregáció, vagy a közmunka, ám nem tudják ezeket szakpolitikai szinten hatékonyan képviselni. Az Igazgyöngy Alapítvány számára az ÜGY képviselete a fontos. A probléma óriásira nőtt, megoldást csak az együttműködő partnerek, az összehangolt munka hozhat. Ennek pedig nem lehet politikai meghatározottsága. Folyamatos kihívás ezt a munkát szakpolitikai szinten tartani, és határozottan elkülöníteni a pártpolitikai vonaltól.
A kezdeményezés jövőre vonatkozó terveiA húszévesre tervezett stratégiai terv megvalósításának tízedik événél tart a projekt. Szeretnénk végig vinni a programot, az adaptálható elemeket a környező településeken kipróbálni, folyamatosan alkalmazva a társadalmi hatásmérés eszközeit, és adaptálható módon leírni a kereteit egy olyan munkának, amivel egy szegregátum sikeresen elindulhat a problémahalmazból kifele vezető úton. Ennek bizonyos elemei már leírásra kerültek. L. Ritók Nóra megfogalmazásában „Egy út ez, amin mi végig megyünk, egy komplex és összehangolt hatásrendszerű, közösségfejlesztési alapú út, melyet minden szinten áthat a szociális kompetenciák fejlesztése. Nem egy civil „zárvány”, hanem egy, az intézményrendszerhez ezer szállal kötődő, közös munka. E mellett bizonyára más megoldási lehetőségek is körvonalazódnak, nem tekinthetjük tehát „receptnek” ezt, de mindenképpen egy olyan útnak, aminek a keretei leírhatók, és a hozzá kötődő szemlélet, szervezeti kultúra átvehető.” A 20. évet egy értékelő, és a továbblépés irányát meghatározó évként képzeljük el. Úgy tervezzük, hogy eddig az évig a közösség biztosan át tud már venni feladatokat az alapítványtól, most is léteznek ilyen példák. A projekt munkatársai minden évben értékelnek, és folyamatos az alapítvány kivonása, „felszámolása” azokon a területeken, ahol már a célcsoport is képes megszervezni önmaga életének vezetését. Az a célunk, hogy ne legyen szükség az alapítvány munkájára Toldon.