Társadalmi helyzet

Oktatási struktúrák bemeneti és kimeneti tényezőinek feltárására irányuló kutatások

A hazai köznevelés és felsőoktatás működésének megértéséhez elengedhetetlen az arra közvetlenül ható tényezők minél pontosabb, Kárpát-medencei kitekintésű megismerése. Ezek a megalapozó kutatások egyrészt a magyarországi és a külhoni nemzetrészek oktatási rendszereinek bemeneti (tanulók demográfiája), illetve kimeneti (területrészek társadalmi-gazdasági helyzete: amire felkészít az oktatás) viszonyaira, másrészt az oktatási rendszerekhez kapcsolódó társadalmigazdasági tényezőkre vonatkoznak.


Népességelőrejelzés

A népszámlálások számadatai a legtöbb közép-kelet-európai országban 1980 óta csökkenést jeleznek, ezen belül a magyarság száma, és az egyes országokon belüli aránya is csökken. 1990-ben még Magyarországon és a határos országokban 12,9 millió fő vallotta magát magyarnak, ez a szám mostanra 11,5 millióra csökkent. A jövőbeli folyamatok előrejelzése érdekében a KSH Népességtudományi Kutatóintézettel közösen elkészítettük a Kárpát-medencei magyar népesség előrejelzését 2051-ig. A kutatás során meghatározandó feltételezésekkel négy előreszámítási változat készült: az alapváltozat, amely a legvalószínűbb változat, valamint egy alacsony, más néven pesszimista, illetve egy magas, vagyis optimista változat. A kutatás elsősorban az iskolás korúakra fókuszált, tehát arra a népességre, amely az oktatás utánpótlását jelentheti a jövőben.

A 0-20 éves népesség várható alakulása és kormegoszlása a Kárpát-medencei magyarság körében (Forrás: KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2019, NSKI 2019, saját szerkesztés)

Az alapváltozat is népességcsökkenést prognosztizál a 0-20 éves korosztályokban, változatlan népesedési folyamatok között. A magyarság ezzel egyébként nincs egyedül a közép-kelet-európai országok között. Nagyon aktuálisak tehát a népesedéspolitikai beavatkozások. Természetesen az előrejelzés nagyon sok bizonytalansági tényezőt hordoz magában, de ha a jelenlegi látható folyamatokat vesszük alapul, akkor a fenti eredmények várhatók a következő évtizedekben.

Elvándorlás Magyarországról, áttelepülés Magyarországra 2010 óta, cirkulációs mozgások

A kutatás célja a magyarországi vándorlási folyamatok feltárása volt, keretében a Magyarországról történő elvándorlást, a Magyarországra való áttelepülést – különös tekintettel a szomszédos országokra –, illetve a cirkulációs migráció elemzési lehetőségeinek feltárását vizsgáltuk. A migrációs folyamatok elemzése statisztikai adatokon alapult, az adatforrást a vándorlási statisztikák és a népszámlálások adatai képezték. Az eredmények többek között azt mutatják, hogy a 2010-es évek elején a kivándorlás még jelentősen meghaladta a magyar állampolgárok bevándorlását, 2017-re azonban ez a tendencia megfordult.

A Magyarországra bevándorló és onnan elvándorló magyar állampolgárok száma születési helyük szerint (NSKI 2019, saját szerkesztés)

Demográfiai kényszerek hatása a magyar vidéki oktatási rendszerre

A kutatás keretében feltárásra kerültek az elmúlt másfél évtized oktatási rendszert leginkább befolyásoló demográfiai folyamatai: egyrészt az iskolás korú fiatalok számának csökkenése a vidéki térségekben, másrészt a roma származású népesség arányának gyors növekedése, amely – a roma közösségek speciális koreloszlásának következtében – még hangsúlyosabban jelentkezik a tanulók között. A kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a vidéki magyar oktatási hálózat igen gyors ütemben ritkult meg: az ezredfordulón még általános iskolai ellátással, feladatellátási hellyel rendelkező települések mintegy felében vagy megszűnt az oktatás vagy legalább egyharmadával csökkent a diáklétszám. Az óvodás korban lévők száma bő 20 százalékkal, az általános iskolás korosztály száma 27 százalékkal, a középiskolásé pedig 29 százalékkal csökkent a vidéki Magyarországon 2001 és 2017 között. A gyereklétszám csökkenése a vidéki Magyarországon gyakorlatilag kínálati oktatási rendszert alakított ki. Ez mikroszinten is teljesen újfajta folyamatokat jelent, gyűjtőiskolák alakultak ki, amelyek több településről vonzzák a tanulókat, ennek következtében az ingázók száma is jelentősen megnőtt, és ezzel együtt a kisebb településeken egyre több roma többségű iskola működik (ezen iskolák létszáma több mint háromszorosára nőtt az ezredforduló óta). A fenti demográfiai kihívások felismerése és kezelése azon társadalmi jelenségek egyike, amelyek kapcsán a szomszédos országok kisebbségi oktatási szakemberei nagy tapasztalattal és gyakorlati tudással rendelkeznek,akár nagyobbal, mint a hazai oktatáskutatók. A határon túli magyar oktatáskutatók számára a közösség demográfiai alapjainak csökkenése sokkal régebb óta a mindennapi valóság része, a diáklétszám apadása és az ezzel való tervezés, ehhez való adaptáció évtizedek óta a napi oktatási gyakorlat része.

Tömbkutatás

Az oktatási kimenetet feltáró társadalmi és gazdasági vizsgálatok keretében megvizsgáltuk, hogy milyen társadalmi és gazdasági elvárásokra kell felkészíteni a tanulókat a térségi oktatásnak. Egyrészt teljes nemzetrészek magyarságának társadalmi-gazdasági pozícióit azonosítjuk, másrészt földrajzi szemléletű vizsgálatokat végzünk: feltérképezzük a többségében magyarok által lakott külhoni tömbös településterületek társadalmi és gazdasági struktúráit. A kutatás során megkíséreltük kijelölni minden külhoni nemzetrészben azokat a magyarok által többségében lakott települési tömböket, amelyek

A többségi magyar településterületi tömbök (NSKI 2019, saját szerkesztés)

térszerkezeti szempontból, társadalmi-gazdasági viszonyaik szerveződése alapján – esetleg részben közigazgatási helyzetük révén is – bizonyos mértékben egységet alkotnak és térségi identitást formálnak. E tömbök célszerűen egy térséget jelenítenek meg, van városias központjuk és e központnak van vidéke, azaz vonzáskörzete. A tömbök képezhetik a külhoni magyar településterület „területi közigazgatási középszintjét”, nemzetpolitikai és nemzetstratégiai szempontból. A települési tömbök végleges lehatárolása széleskörű, iteratív egyeztetési és tervezési folyamat eredményeként született meg. A szakmai egyeztetések után 39 db települési tömböt határoltunk le, melyekre javarészt jellemző, hogy társadalmi-gazdasági értelemben együtt szerveződő települések/községek együttesei. Az így képzett tömbök csak a nevükben azonosak a már ismert földrajzi vagy történelmi területekkel; azoknál sok esetben kisebb területű egységeket képeznek. A lehatárolás eredményeként meghatározott tömbök legfőbb tulajdonságaik alapján tipizálhatók. Ez nemzetstratégiai és fejlesztéspolitikai szempontból is egyaránt fontos, ugyanis így egyéni, az adott tömbökre specifikált stratégiákat lehet alkotni, ezzel is hozzájárulva a hatékony nemzetpolitikához. A tömböket típusokba soroltuk be a magyarság és a szórványosodási folyamatok jelenléte alapján. A kutatás folytatásaként a tömbökben részletes, egységes rendszerben történő társadalmi-gazdasági kutatások végezhetők el (amelyek eredményei adott esetben a tömbök lehatárolását is finomíthatják). A későbbiekben így továbbvihető tömbkutatás – a kijelölt települési tömbök mindegyikének egységes rendszer szerinti társadalmi-gazdasági elemzésével – átfogó képet nyújthat a Kárpát-medencében élő külhoni magyarság helyzetéről, egyes térségi közösségeinek állapotáról.