Kéménd

 

 

H Kéménd, Esztergom vm.

SK Kamenín

 

47°53.617 É

018°39.028 K

 

A Kisalföld peremén, Párkánytól 13 km-re, északnyugatra, a Garam jobb partján fekszik Kéménd község. A falu északkeleti szélén lévő 130 méter magas Várhegy a tőle északra folyó Garam ártere közelében emelkedik, a folyó szintje fölé emelkedő dombsor egyik nyúlványát jelenti. Okleveles forrás nem említi a várat, a területén történt régészeti kutatás (Anton Točík 1958, Alojz Habovštiak 1971) során talált, 11–12. századból származó kerámiatöredékek azonban segítenek keltezni fennállását. A várdomb tágabb környezetében, a falu északi végében lévő kertekben hasonló korú vagy ennél későbbi, 12–16. századi kerámiatöredékek kerültek elő.

Bél Mátyás az Esztergom vármegyét leíró kötetében, melynek adatait az 1720-as évek második felében gyűjtötte össze, megemlíti, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején egy Zsámboki nevű kuruc százados egy éven keresztül a kéméndi sáncvár belsejében húzta meg magát kurucaival, és innen portyáztak a környéken. Mielőtt végleg elhagyták e helyet, szétdúlták. Itt Bél Mátyás feltehetően Zsámboky Nagy István kuruc kapitányra (1704) gondolhatott, aki idővel vezénylő ezredessé küzdötte fel magát (1708). Még Bél adatgyűjtése idején, az 1730-as években is életben volt, Esztergomban lakott.

A szabálytalan alakú várplató mérete kelet–nyugati irányban 28 méter, észak–déli irányban pedig 25 méter, ezen a területen egy elpusztult épület nyomait fedezték fel a régészek. A vár központi dombját mesterséges árok vette körül, a keleti és északi oldalán sánc is erősítette. A többnyire már betemetődött árok átlagos szélessége a déli és a nyugati oldalon 10 méter, mélysége a platótól számítva 3 és 6 méter között váltakozik. Az északi és a keleti oldalon az említett sánc építésével kialakított árok szélessége 6–8 méter, mélysége a sánc külső peremétől számítva 1,5–3 méter. A várdomb északi előterébe, az ártér peremére egy újabb, külső sáncot is építettek, amely a várat körülvevő árok északi sáncától kb. 30 méterre húzódott. Ennek nyomai ma már nem látszanak.

 

Források:

Jansák 1938. 13–17.

Polla–Slivka–Vallašek 1981. 388.

Habovštiak 1985. 281–282.

PDOS. I. 255–256.

Heckenast 1997. 471.

Bél 2001. 111.

Ruttkay 2006. 392.

 

Képek:

Kéménd, a várdomb látképe északról

Kéménd alaprajza Š. Janšák nyomán