- Szociális gazdaság, szociális szövetkezet, közösségi gazdaságfejlesztés
- Szociális gazdaság általános elméleti keret
- Szociális szövetkezetek és a szociális földprogram
- Szociális farmok
- Társadalmi vállalkozások
- Helyi termékek, helyi márkák, védjegyek
- Helyi gazdaságfejlesztés
- Helyi gazdaságfejlesztés elméleti keret
- Helyi gazdaságfejlesztés sikeres példái
- Közösségi gazdaságfejlesztés-helyi gazdaságfejlesztés
- Társadalmi innovációk
- Fenntarthatóság
- Munkaerőpiac és foglalkoztatás
Szociális gazdaság, szociális szövetkezet, közösségi gazdaságfejlesztés
Szociális gazdaság általános elméleti keret
Allard, J. – Davidson, C. – Matthaei, J. 2008: Solidarity Economy: Building Alternatives for People and Planet. US Solidarity Economy Network: Amherst MA.
Amin, A. (szerk.) 2009: The Social Economy: International Perspectives on Economic Solidarity. Zed Books: London.
Birkhölzer, K. 2000: A szociális vállalkozások szektora Nyugat-Európában. In Szomszédsági gazdaságfejlesztés Közösségfejlesztők Egyesülete. Budapest, pp. 40-45.
Bocz János 2009: A nonprofit szektor strukturális átalakulása Magyarországon. A magyar nonprofit szektor az 1990-es évek elejétől a 2000-es évek közepéig. PhD értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.
Borzaga, C. – Galera, G. – Nogales, R. 2008: Social Enterprise: A New Model for Poverty Reduction and Employment Generation. United Nations Development Program, Bratislava.
Brown, H. – Murphy, E. 2003: The Financing of Social Enterprises: A Special Report by the Bank of England. Domestic Finance Division, Bank of England: London.
Castel, R. 1998: A szociális kérdés alakváltozásai. Max Weber Alapítvány – Wesley Zsuzsanna Alapítvány – Kávé Kiadó, Budapest.
Chaves, R. – Monzón, J. L. 2005: The Social Economy in the European Union. CESE/COMM/05/2005. The European Economic and Social Committee CIRIEC.
CIRIEC (A Köztulajdonú, Szociális és Szövetkezeti Gazdaság Nemzetközi Kutató- és Tájékoztatóközpont) 2007: A szociális gazdaság az Európai Unióban – CIRIEC által az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére készített jelentés összefoglalása. Brüsszel: European Economic and Social Committee (EESC).
CIRIEC (A Köztulajdonú, Szociális és Szövetkezeti Gazdaság Nemzetközi Kutató- és Tájékoztatóközpont) 1999: Third System Enterprises: A New Strategy for Employment. Research Results, Mimeo, Liege.
Corry, O. 2010: Defining and Theorizing the Third Sector. In (szerk: Taylor R.) Third Sector Research. New York: Springer, pp. 11-20.
Czene Zsolt – Ricz Judit (szerk.) 2010: Közösségi kecskefarm és tejfeldolgozó Tiszaadonyban. In Helyi gazdaságfejlesztés – ötletadó megoldások, jó gyakorlatok. (Területfejlesztési füzetek 2) NFM – NGM – VÁTI, Budapest, pp. 164-172.
Csoba Judit – Frey Mária – G. Fekete Éva – Lévai Márta – Soltész Anikó 2007: Szociális gazdaság kézikönyv. OFA, Budapest.
Dash, A. 2014: Towards an Epistemological Foundation for Social and Solidarity Economy. Occasional Paper 3. United Nations Research Institute for Social Development.
Defourny, J. – Develtere, P. 1999: The Social Economy: The Worldwide Making of a Third Sector. In: L’économie sociale au Nord at au Sud (eds: Defourny, J. – Develtere, P. – Fonteneau, B.) De Boeck Bruxelles.
Defourny, J. – Nyssens, M. 2012: The EMES Approach of Social Enterprise in a Comparative Perspective. EMES Working Paper, pp. 12-13.
Evers, A. – Laville, J. L. 2004: The Third Sector in Europe. Edward Elgar: Cheltenham, UK.
Farkas Judit 2009: Meghalt Gyűrűfű – éljen Gyűrűfű!” – Egy jelképpé vált falutörténet (újra)hasznosítása. In Tabula, 2009, 12. évf. 1. sz., pp. 75-94.
Favreau, L. 2000: Globalization and Social Economy: A North-South Perspective. In: Social economy. International Debates and Perspectives. (eds: Shragge, E. – Fontan, J-M.) Institute of Policy Alternatives of Montréal (IPAM): Montreal. pp. 176-191.
Frey Mária (szerk.) 2007: Szociális gazdaság kézikönyv. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest
Futó Péter – Hanthy Kinga – Lányi Pál – Mihály András – Soltész Anikó 2005: A szociális gazdaság helyzete Magyarországon, nemzetközi tapasztalatai és felnőttképzési igényei. Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest.
G. Fekete Éva – Solymári Gábor 2004: A szociális gazdaság kiépítésének esélye és feltételei az Észak-magyarországi régióban. In: Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 1/2. pp. 32-78.
G. Fekete Éva 2003: Nagy létszámú romaközösségekkel megvalósított szociális földprogrammodellek a Csereháton. In Szoboszlai Zs. (szerk.) Cigányok a szociális földprogramban. Gondolat Kiadó, Budapest 2003, pp. 143-163.
G. Fekete Éva 2006.: A szociális gazdaság és a térségfejlesztés kapcsolata. In: A Falu, 2006/Ősz.
G. Fekete Éva 2007: A szolidáris gazdaság elméleti és gyakorlati kérdései. In: Kocziszky György (szerk.) VI. Nemzetközi Konferencia A közgazdász képzés megkezdésének 20.évfordulója alkalmából. Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, 2007. pp. 79-89.
G. Fekete Éva 2007: Kézműves hagyományok újjáélesztése a Csereháton munkanélküliek bevonásával. Projektösszefoglaló. Csereháti Településszövetség Gagyvendégi, 2007.
G. Fekete Éva 2010: Geographical Aspects Of Social And Solidarity Economy. In: Business Studies, Volume 7, Number 2, pp. 47-59.
G. Fekete Éva 2010: Szociális gazdaság. In: (szerk. Czene Zsolt & Ricz Judit) Helyi gazdaságfejlesztés. Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok. (Területfejlesztési Füzetek 2.) VÁTI, Budapest, pp. 158-189.
G. Fekete Éva 2011: A szolidáris és szociális gazdaság elemei a magyarországi helyi gazdaságfejlesztésben. In: Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2011, VIII. évf. 2 sz., pp. 38-56.
G. Fekete Éva 2014: A szociális és szolidáris gazdaság csírái a magyarországi vidéki térségekben. IN DETUROPE – The Central European Journal of Regional Development and Tourism, 6/3, pp. 69- 84.
G. Fekete Éva et. al. (szerk.) 2018: Szociális és szolidáris gazdaság a poszt-szocialista perifériákon. Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc, pp. 117-145.
Galliano, R. 2003: Social Economy Entrepreneurship and Local Development. Asan-Eurada.
Gibson-Graham, J. K. 2008: Diverse economies: performative practices for “other worlds”. In Progress in Human Geography, 32: 5, pp. 613-632.
Giddens, A., 1999: A Harmadik út. Agóra, Budapest.
Gorman, M. 2000: Hálózatok a szociális-szolidáris gazdaság területén. In Szomszédsági gazdaságfejlesztés Közösségfejlesztők Egyesülete. Budapest, pp. 46-49.
Győrffy Gábor 1995: A nonprofit szervezetek ismérvei és tevékenységük, In: Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. NIOK–Soros, Budapest.
Hajnal László 2018: Tiszatenyő, a jövőjét építő közösség. In Szin, 2018, 23. évf. 6. sz., 9-14 p.
Hansmann, H., 1991: A nonprofit szektor közgazdasági elmélet, In: A harmadik szektor – tanulmányok, (szerk.: Kuti – Marschall) Budapest.
Harsányi László 1998: A harmadik szektor. In: Együttműködési lehetőségek civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között. Hálózat a Demokráciáért Program, Budapest.
Horváth Olga 2010: Social Economy in Hungary – National report. ISEDE-NET Project.
InNow Tanácsadó Zrt. 2015: Fenntartható, alternatív foglalkoztatási formák kialakítása, önfoglalkoztatás, induló vállalkozások támogatása, szövetkezeti jellegű együttműködések segítése, társadalmi vállalkozások témákban felméréskészítése (TÁMOP 5.3.6/B-13/1-2014-0001 projekt), Budapest, 2015, pp. 65-68.
Jenei György – Kuti Éva 2007: A civil szféra szerepe a magán és a közszféra működésének összehangolásában- tanulságok és javaslatok. In: A közszféra és a gazdaság versenyképessége- empirikus eredmények és tanulságok. (szerk: Báger G., Czakó E.) Budapest: Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet, pp. 100-154.
Jenei György – Kuti Éva 2008: The third sector and civil society. In: The Third Sector in Europe: Prospects and challenges. (szerk: Osborne S. P.) London: Routledge, pp. 9- 25.
Kámán István (szerk.) 2015: Az oszkói Hegypásztor kör első 30 éve, Hegypásztor Kör, Oszkó.
Kay, A. 2006: Social capital, the social economy and community development. In: Community Development Journaé, 41(2) pp. 160-173.
Kelemen Károly 1996: Amit az üzleti világ a nonprofit szervezetektől tanulhat. In: Parola 1996/3 sz. pp. 12-13.
Kemény Bertalan – Faludi Erika – Fogarasi Gyula 1997: A civil szervezetek szerepvállalási lehetőségei a település- és térségfejlesztésben: kulturális animáció helyi és kistérségi szinten. BKE Környezetgazd. és Technológiai Tanszék, Budapest.
Kerlin, J. A. 2006: Social Enterprise in the United States and Europe: Understanding and Learning from the Differences. International Society for Third-Sector Research and The Johns Hopkins University.
Központi Statisztikai Hivatal 1998: Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata, 1996.: KSH, Budapest Központi Statisztikai Hivatal, 2002.: Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata, KSH, Budapest, 2002.
Kubin, K. 2008: The Social Economy in Poland. The Foundation for Social and Economic Initiatives Warsaw, June.
Kuti Éva – Marschall Miklós 1991: A nonprofit szektor fogalma: Egy definíciós vita és ami mögötte van. In: Esély, 1991., 1. sz. pp. 61-69.
Kuti Éva 1992: A harmadik szektor helye és szerepe a magyar társadalom és gazdaság szerkezetének átalakulásában. In: (szerk.: Kuti Éva) A nonprofit szektor Magyarországon. Nonprofit kutatócsoport, Budapest.
Kuti Éva 1998: Hívjuk talán nonprofitnak. Nonprofit Kutatócsoport, Budapest.
Kuti Éva 2003/a: Gazdaságfejlesztési célú nonprofit szervezetek, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Lévai K., 1996.: Az önkormányzat és a nonprofit szektor közötti együttműködés. Esély 1996/1. pp. 50-61.
Kuti Éva 2003: Kinek a pénze? Kinek a döntése? Bevételi források és döntéshozók a nonprofit szektor finanszírozásában. Nonprofit Kutatócsoport, Budapest.
Laville, J.-L. – Lévesque, B. – Mendell, M. 2005: The Social Economy. Diverse Approaches and Practices in Europe and Canada. In The Social Economy as a Tool of Social Innovation and Local Development. Background Report. Paris: OECD/OCDE et LEED. pp. 125-173.
Les, E. – Jeliazkova, M. 2007: A szociális gazdaság Középkelet- és Délkelet-Európában. In: Szociális gazdaság nemzetközi megközelítésben, az OECD tapasztalatai tükrében. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, pp. 111-134.
Méreiné Berki Boglárka 2015: Az önellátó gazdálkodás korlátai. In A falu, 2015. XXX. évf. 4. sz., pp. 17-36.
Miller, E. 2010: Solidarity Economy: Key Concepts and Issues. In: (eds. Kawano, E., Masterson T., Teller-Ellsberg J.) Solidarity Economy. Building Alternatives for People and Planet. Amherst, MA: Center for Popular Economics, pp. 1-12.
Miller, E. 2018: Solidarity Economy: Key Concepts and Issues. In: Solidarity Economy: Building Alternatives for People and Planet. (eds. Kawano, E., Masterson T., Teller-Ellsberg J.), Center for Popular Economics, Amherst, MA, pp. 1-12.
Monzón, J. L. – Chaves, R. 2008: The European Social Economy: Concept and Dimensions of the Third Sector. In Annals of Public and Cooperative Economics, 79/3-4. pp. 549-577.
Moulaert, F. – Ailenei, O. 2005: Social economy, third sector and solidarity relations: A conceptuel synthesys from history to present. In: Urban Studies. Vol. 42. 11. 2037-2054, October 2005.
Nagy Ádám – Nizák Péter – Vercseg Ilona 2014: Civil társadalom – nonprofit világ. Új Ifjúsági Szemle Kiadó, Budapest.
Nagyné Molnár Melinda – Eckert Márta 2017: Lokális szintű erőforrás hasznosítási vizsgálat a Danubiafrucht szövetkezet példáján. In Studia Mundi – Economica, Vol. 4. No. 2.(2017), pp. 33-43.
Nonprofit Kutatócsoport Egyesület 2001: A szociális gazdaság munkahelyteremtő képessége és helyi szintű mobilizálásának, ill. legális keretek közé terelésének lehetősége. In: (szerk.: Frey Mária) EUkonform foglalkoztatáspolitika. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest.
Noya, A. – Clarence, E. (eds.) 2007: The Social Economy. Building Inclusive Economies. OECD.
Osborne, S. P. 2008: Key issues for the third sector in Europe. In: The Third Sector in Europe: Prospects and challenges. (szerk: Osborne S. P.) London: Routledge, 3- 6.
Pulszter Zsuzsanna 2014: „Hátrányból előnyt” – Markóc önkormányzati stratégiájának társadalomnéprajzi elemzése. In Tabula, 2014, 15 évf., 2. sz.
Rácz Katalin 2009: Útban a szociális gazdaság felé? Beszámoló egy produktív szociálpolitikai program eddigi eredményeiről. In: Kapocs, 2009, VIII. évfolyam 3. szám (42, október).
Regionális Forrásközpontok Országos Egyesülete 2015: Jó gyakorlat kutatás – 30 db jó gyakorlat leírása. Regionális Forrásközpontok Országos Egyesülete, 2015, Szolnok
Rymsza, M. – Kazmiarcak, T. 2008: Social Economy in Poland: Past and Present. Institute of Public Affairs: Warsaw
Salamon, L. M. – Sokolowski, W. 2014: The third sector in Europe: Towards a consensus conceptualization, TSI Working Paper Series No. 2. Seventh Framework Programme (grant agreement 613034), European Union. Brussels: Third Sector Impact
Salamon, L. M. – Sokolowski, W. 2016: The Size and Scope of the European Third Sector, TSI Working Paper No. 12, Seventh Framework Programme (grant agreement 613034), European Union. Brüsszel: Third Sector Impact
Spear, R. 2008: The social economy from the perspective of active inclusion: Employment opportunities fr people far from the labour market. Discussion Paper. Peer Review: The Social economy from the perpective of active inclusion. Belgium. June.
Szabó Á. Töhötöm 2014: Versengés és együttműködés, piac és közösség: gazdasági vállalkozás, történelem, etnicitás és helyi kultúra viszonya egy székelyföldi tejszövetkezet példáján. In Magyar Kisebbség: Nemzetpolitikai Szemle, 19. évf. 73-74. (3-4.) sz. / 2014, pp. 103-129.
Szüdi János 1999: A civil szervezetek részvétele az oktatással kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában. In: Tóbiás László (szerk.): Együttműködés civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között. Hálózat a Demokráciáért, Budapest, pp. 100-112.
Tóbiás László 1999: Civil lehetőségek a közművelődésben. In: Tóbiás László (szerk.): Együttműködés civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között. Hálózat a Demokráciáért, Budapest, pp. 71-82.
Zimmer, A. – Pahl, B. 2016: Learning from Europe: Report on third sector enabling and disabling factors. TSI Working Paper No. 12, Seventh Framework Programme (grant agreement 613034), European Union. Brüsszel: Third sector Impact.
Szociális szövetkezetek és a szociális földprogram
Balázsi Dénes 1995: Hogy ne nézze senki csak a maga hasznát. Szövetkezeti mozgalom a Kis- és Nagy-Homorod mentén. Kiadó: Ház Rezső Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely.
Bartal Anna Mária 1998: Szociális + föld + program= szociális földprogram? In Valóság 41., 9. sz., pp. 37- 48.
Bartal Anna Mária 2001: A szociális földprogramok – avagy az aktív foglalkoztatás- és szociálpolitika alternatívái a rurális térségekben. Civitalis Egyesület, Budapest.
Bezdán Anikó 2009: A szövetkezetek egyes szabályozási lehetőségeiről. In: Bobvos Pál (szerk.): Reformator iuris cooperandi. Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, pp. 110-111.
Borsodi Zoltán 2012: A szövetkezet hatályos fogalmának kialakulása a 2006. évi X. törvény kodifikációja során, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- Jogtudományi Kar, Doktori Iskolájának III. Konferenciája, Budapest.
Civitas 2010: A székelygyümölcs program. Székelyudvarhely.
Deák Dániel 2015: Szociális szövetkezetek. Corvinus Egyetem, Budapest.
Hamza Eszter – Rácz Katalin – Szabó Dorottya– Vásáry Viktória 2018: Szociális szövetkezetek szerepe a vidéki gazdaságban, avagy a Fókusz Támogatási program megvalósításának eddigi tapasztalatai. In Gazdálkodás, 62. évf. 3 sz., pp. 245-260.
Ilyés Ferenc 2015: Regionális gazdasági együttműködés szövetkezeti keretek között – székelyföldi modellek – Doktori értekezés, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs.
Karácsony Mihály 2003: Aktuális-e a szövetkezés gondolata? In: Eszmélet, 15. évf. 57. sz. pp. 136-144.
Kis Krisztián – Kovács Helga – Szatmári Gabriella – Tóth Mónika 2016: A szociális szövetkezetek szerepe a vidékfejlesztésben – Esettanulmány: a Bergendóc Szociális Szövetkezet működésének és eredményeinek értékelése. In Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 2016, XI. évfolyam, 1-2. sz., pp. 9-34.
Laczkó Zsuzsa (szerk.) 2014: Út a szociális vállalkozások felé (Módszertani Füzet 3), Készült „Út a piaci munka világba” TÁMOP-1.4.3-10/1-2f-2011-0003 projekt keretében az Esély Labor Egyesület gondozásában.
Longa Anna Zsófia 2009: A szociális szövetkezetek, mint a gazdaság harmadik (szociális) szektorának szereplői. In Glossa Iuridica, 1. évf., 1. sz., pp. 63-67.
Márton János – Szeremley Béla 1995: Szövetkezés: európai agrárfejlődés. A Falu 3. pp. 35-45.
Mészáros Zsuzsa: Közösségi vállalkozás és/vagy szövetkezet? Kézirat, 1998.
Németh László 2013: Mi a szociális szövetkezet? – Rövid összefoglaló a szociális szövetkezetek nyugati előzményeiről, alapvető jellemzőiről és magyarországi szerepéről. Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége.
Petheő Attila István – Győri Zsuzsanna – Németh Bernadett – Fekete Nikolett – Simon Ferenc 2010: A szociális szövetkezetek működési modelljének kidolgozása a foglalkoztatás elősegítése érdekében. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Budapesti Vállalkozásfejlesztési Kutató Intézet Nonprofit Kft., Budapest.
Reynolds, J. 1994: Szövetkezetfejlesztés. In: Parola, 1994/2. pp. 16-17.
Simkó János – Tarjáni Orsolya 2011: A szociális szövetkezetek és a támogatásukat célzó programok vizsgálata. OFA, Budapest.
Soltész Anikó 2012: A szociális szövetkezet fenntarthatósága. In A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció – Nemzetközi Konferencia, 2012. október 18-19., PTE Illyés Gyula Kar Campus, Szekszárd.
Szabó Árpád Töhötöm 2014: Önellátás, morális érték és kooperáció. Székelyföld kulturális folyóirat, XVIII. évfolyam, 3. szám, Csíkszereda.
Szabó G. Gábor 2011: Családi gazdaság és szövetkezés. Garancia. Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány KKV Fejlesztési Melléklete A Magyar Mezőgazdaság Hetilaphoz. Budapest
Szabó G. Gábor 2011: Szövetkezetek az élelmiszer-gazdaságban. Gondolatok az ún. előmozdító típusú szövetkezés gazdasági lényegéről és integrációs jelentőségéről. Agroinform Kiadó, Budapest.
Szeremley Béla 2013: A dán modell. Budapest.
Szeremley Béla 1997.: Szövetkezzünk – másképpen! In: A Falu, XII. évf. 1. sz. pp. 37- 47.
Szoboszlai Zsolt (szerk.) 2001: Szociális földprogramok Magyarországon. Esély Regionális Szellemi Forrásközpont, Szolnok.
Thíry Bernárd: A szövetkezetek és a szociális gazdaság az Európai Unióban. In Szövetkezés, XX. évf., 2. sz.
Szociális farmok
Bragg, R. – Egginton-Metters, I. – Elsey, H. – Wood, C. 2014: Care farming: Defining the ‘offer’ in England. Natural England Commissioned Reports, Number 155.
Bujtor István 2009: Felnőttképzés és a foglalkozási rehabilitáció. In: Horváth A. (szerk.) Rehabilitációs program és egyéni rehabilitációs terv. Szöveggyűjtemény. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest, pp. 120-132.
Elings, M. 2012: Effects of care farms: Scientific research on the benefits of care farms for clients. Plant Research International. Wageningen ÚR, The Netherlands, Taskforce Multifunctional Agriculture
Gere Ilona – Szellő János (szerk.) 2007: Foglalkozási rehabilitáció. Jegyzet. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, 2007.
Hassink, J. – Hulsink, W. – Grin, J. 2012: Care Farms in the Netherlands: An Underexplored Example of Multifunctional Agriculture – Toward an Empirically Grounded, Organization-Theory-Based Typology. In Rural Sociology, 77., 2012, 4., pp. 569- 600.
Hassink, J. – van Dijk, M. (szerk.) 2006: Farming for health. Green-care farming across Europe and the United States of America. The Netherlands, Springer, Dodrecht.
Hine, R. – Peacock, J. – Pretty, J. 2008: Care farming in the UK: Contexts, benefits and links with therapeutic communities. Int. Journal of Therapeutic Communities 29,3, pp. 245-260.
Hine, R. 2008: Care farming: Bringing together agriculture and health. ECOS 29,2, pp. 42-51.
Hine, R. – Peacock, J. – Pretty, J. 2008: Care farming in the UK: Evidence and Opportunities. Report for the National Care Farming Initiative. University of Essex: Colchester, UK.
Jim, K. – O’Connor, D. – Smyth, B. – Nelson, R. – Henry, P. – Walsh, A. – Doherty, H. 2014: Social Farming Handbook. School of Agriculture and Food Science, University College Dublin, Ireland.
Kajner Péter – Jubik László (szerk.) 2015: Szociális farmok létrehozása Magyarországon-Kézikönyv és fejlesztési javaslatok, Szimbiózis a Harmonikus Együtt-létért Alapítvány, 2015.
König, Karl 2014: Social Farming. Healing Humanity and the Earth, Floris Books.
Leck, C. – Evans, N. – Upton, D. 2014: Agriculture: Who cares? An investigation of ‘care farming’ in the UK. In Journal of Rural Studies 34, pp. 313-325.
O’Connor, Deirdre – Lai, Mara – Watson, Sarah 2010: Overview of social farming and rural development policy in selected EU Member States. NRN Joint Thematic Initiative on Social Farming, European Network for Rural Development, European Communities.
Szimbiózis Alapítvány 2015: Szociális farmok létrehozása Magyarországon-Szakmapolitikai javaslat. Szimbiózis Alapítvány, 2015.
Ujj Apolka (szerk.) 2017: Social Farming Best Practice Collection in Visegrad Countries, Szent István University, 2017.
Társadalmi vállalkozások
Borzaga, C. – Tortía, E. 2007: A szociális gazdasági szervezetek a vállalatelméletben. In: Szociális gazdaság nemzetközi megközelítésben, az OECD tapasztalatai tükrében. Budapest: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 6-45.
Borzaga, C. – Defourny, J. 2001: Conclusions: social enterprises in Europe, a diversity of Initiatives and Prospects. In: The Emergence of Social Enterprise. (szerk. Borzaga, C. – Defourny J.), London: Routledge, pp. 350-370.
Borzaga, C. – Galera, G. – Nogales, R. 2008: Social Enterprise: A New Model for Poverty Reduction and Employment Generation. Bratislava: United Nations Development Programme.
Defourny, J. – Nyssens, M. 2010: Social enterprise in Europe: At the crossroads of market, public policies and third sector. Policy and Society, 29:3, 231-242, DOI: 10.1016/j.polsoc.2010.07.002
Defourny, J. – Hulgard, L. – Pestoff, V. (eds.) 2014: Social Enterprise and the Third Sector – Changing European landscapes in a comparative perspective. Routledge: London-New York
Doherty, B. – Haugh, H. – Lyon, F. 2014: Social Enterprisies as Hybrid Organizations A Review and Research Agenda. International Journal of Managment Reviews, 16 (4) pp. 417-436.
European Comission 2013: Social economy and social entrepreneurship. Social Europe guide. Volume 4. Luxemburg: Publications Office of the European Union
European Comission 2014: A map of social enterprises and their eco-systems in Europe – Synthesis report. Brussels: European Commission
European Comission 2016: Social Enterprises and their Ecosystems: Developments in Europe. European Commission, Directorate-General for Employment Social Affairs and Inclusion Directorate.
G. Fekete Éva – Bereczk Ádám – Kádárné Horváth Ágnes – Kiss Julianna – Péter Zsolt – Siposné Nándori Eszter – Szegedi Krisztina 2017: Alapkutatás a társadalmi vállalkozások működéséről. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Miskolc
G. Fekete Éva – Hámori Gergely – Vincze Máté 2014: A map of social enterprises and their ecosystems in Europe. Country Report: Hungary. European Commisson
G. Fekete Éva – Hubai László – Kiss Julianna – Mihály Melinda 2017: „Social Enterprise in Hungary”, ICSEM Working Papers, No. 47, Liege: The International Comparative Social Enterprise Models (ICSEM) Project
Gábora Attila 2014: A társadalmi vállalkozások fő jellemvonásai. Esettanulmány a Székelygyümölcs társadalmi vállalkozásról. In: Magyar kisebbség, 2014, 19. évf. 73-74. sz., pp. 7-31.
Haugh, H. 2012: The importance of theory in social enterprise research. Social Enterprise Journal Vol. 8 No. 1, pp. 7-15.
Johanisová, N. – Crabtree, T. – Fraňková, E. 2013: Social enterprises and non-market capitals: a path to degrowth? In: Journal of Cleaner Production, Elsevier, 38, pp. 7-16.
Kerlin, J. A. 2006: Social Enterprise in the United States and Europe: Understanding and Learning from the Differences. In: Voluntas, 2006/17, pp. 247–263
Koltai Luca – Rácz Katalin (szerk.) 2018: Az élelmiszer-gazdaság területén működő társadalmi vállalkozások hatása a helyi munkaerőpiacra és gazdaságra, HÉTFA Kutatóintézet, 2018
Matolay Réka – Petheő Attila – Pataki György 2007: Vállalatok társadalmi felelőssége és a kis- és középvállalatok. Nemzeti ILO Tanács, Budapest
Mihály Melinda 2017: Mit értünk társadalmi vállalkozás alatt és miért kutatjuk? – Narratívák a nemzetközi szakirodalomból. In Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 14, 1, pp. 101-115.
Módszertani kézikönyv társadalmi vállalkozások részére, 2017: OFA Nonprofit Kft.
Petheő Attila István 2009: A vállalati társadalmi felelősségen túl: A szociális vállalkozás. Ph.D. értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
Picciotti, A. 2017: Towards Sustainability: The Innovation Peth of Social Enterprise. In: Annals of Public and Cooperative Economics, 88 (2) pp. 233-256.
Ridley-Duff, R. – Bull, M. 2016: Understanding Social Enterprise: Theory and Practice. Los Angeles: Sage.
Simkó János – Tarjányi Orsolya 2011: Research of Social Cooperatives and Supporting Pograms in Hungary. Summary and recommendations. OFA, Budapest
Spear, R. – Cornforth, C. – Aiken, M. 2014: Major Perspectives on Governance of Social Enterprises. In: Social enterprise and the third sector – Changing European landscapes in a comparative perspective. (szerk: Defourny, J., Hulgard L., Pestoff V.) New York: Routledge, pp. 133-156.
Szegedi Krisztina – Fülöp Gyula – Bereczk Ádám 2016: Social innovation in the Hungarian business sphere
Tóth Laura – Varga Éva – Varga Péter 2011: A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon. NESsT Kézikönyv sorozat, Budapest
Tóth Laura – Varga Éva – Varga Péter 2011: A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon 2011. NESsT EUROPE Nonprofit Kft., Budapest.
Tóth Laura – Varga Éva 2011: Társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon. Budapest: NESsT.
Helyi termékek, helyi márkák, védjegyek
Helyi termékek
Baticz Károly 2016: Homokhátsági tanyai gazdaságok piacra jutásának segítése: Kamra-túra gazdahálózat helyi termékek értékesítési gyakorlata, Kamra-túra Homoháti Gazdák Egyesülete, NAK Nonprofit Kft, Nagyvárad, Románia.
Bencze Zselyke – Csomai Emőke – Tamás Botond 2015: Önfeladás helyett önellátás a hegyalja kistérségben – Hegyalja kistérség fejlesztési alternatívái. In: Journal of Central European Green Innovation, 03, 3, pp. 13-26
Borsos Emőke 2013: A hely színe. In: Korunk, 2013/9, pp.104-109
Burka Nikoletta Zsuzsanna 2017: A hidegen sajtolt tökmagolaj, mint helyi termék szerepe a helyi fejlődési folyamatokban. In A Falu, 2017/ősz, XXXII. évf. 3. szám, 7-21.p
Csurgó Bernadett – Megyesi Boldizsár 2015: Local Food Production and Local Identity: Interdependency of Development Tools and Results. In: Socio. hu, 1, pp. 167–182
Csurgó Bernadett – Megyesi Boldizsár 2015: Local food production and local identity: interdependency of development tools and results. In: Socio.hu, 3, pp. 167–181.
Czene Zsolt – Ricz Judit (szerk.) 2010: Pannon Helyi termék klaszter. In Helyi gazdaságfejlesztés – ötletadó megoldások, jó gyakorlatok. (Területfejlesztési füzetek 2) NFM – NGM – VÁTI, Budapest, 73-77 p.
G. Fekete Éva 2009: Helyi termékek előállítása és értékesítése a Zala Termálvölgyében, Kutatási zárótanulmány. Zala Termálvölgye Egyesület, Zalaszentgrót; pp. 4–159.
G. Fekete Éva 2011: Helyi termékek előállításának és értékesítésének kistérségi koordinációja. A Falu 26 (1-2) pp. 47-56.
Gonda Tibor 2014: A helyi termék turisztikai hasznosítása – a vidékfejlesztés új lehetősége. In: A Falu 29 (1) pp. 17-23.
Hargita Megye Tanácsa 2011: A „székely termék/produs secuiesc/sekler produkt” védjegy-tanúsítási rendszer működési szabályzata. Hargita Megye Tanácsa 5 p.
HÉTFA Kutatóintézet – Bördős Katalin at. al. 2012: Helyi termékek és termelői önszerveződés (A természeti erőforrások közösségi kormányzása). In Műhelytanulmányok – No. 12., Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT), 2012, Budapest
Juhász Anikó – Mácsai Éva – Kujáni Katalin – Hamza Eszter – Györe Dániel 2012: A közvetlen értékesítés szerepe és lehetőségei a hazai élelmiszerek piacra jutásában. Élet a modern kiskereskedelmi csatornákon kívül? Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest; pp. 132
Kis Márta 2016: Helyi termék, mint továbblépés? In: Erdélyi Társadalom, 2016, 14. évf, 1. sz., pp. 9-30
Matiuti, M. – Bogdan, A. T. 2009: Marketing of traditional product in Transylvania. In: Scientific Papers Animal Science and Biotechnologies 42 (1) pp. 483-488.
Meszesán Péter – Szuromi Orsolya – Siklósi Rozália 2016: A táj szerepe a vidéki társadalom fennmaradásában, a társadalom tájfenntartó szerepe a Gyergyói-medence példáján. In: Erdélyi Társadalom 2016/14, pp. 65-90
Nistor, Laura 2015: Discourses about the meaning of the local food. Investigation in Romanian urban contexts. Socio.hu, 3, 128-144.
Pozvai Andrea 2018: Kreatív ipar, hagyomány új köntösben: Zalai Népi Design Stúdió, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület alkotóközössége. Szin, 2018, 23 évf. 3. sz., 59-63. p.
Szabadkai Andrea 2011. Kistermelők, helyi termékek és kispiacok a jog halójában. In: A Falu XXVI. 3-4., pp. 81-94.
Szabó G. Gábor 2010: The importance and role of trust in agricultural marketing co-operatives. MTA – AKI, Budapest: Studies in Agricultural Economics. 112. 5–22.
Takács István – Takácsné György Katalin 2003: Egy kistelepülés és gazdaságainak fejlesztési lehetőségei. Gazdálkodás 47 (5) pp. 37-48. TÖMPE A. (2014): Hagyomány és munkahely. Kertészet és Szőlészet 63 (19) pp. 9-12.
Takács-György Katalin – Szabó-Ábrahám Izolda– Bakos Izabella – Takács István 2012: Answers of a Romanian village to the economic and social challenges In.: The 3rd International Symposium “Agrarian Economy and Rural Development – realities and perspectives for Romania” (Eds. Turek Rahoveanu, A. – Andrei, J.) Bukarest, Románia, October 11-13, 2012. Research Institute for Agricultural Economy and Rural Development, pp. 318-324.
Tóth Róbert – Mester Éva – Túróczi Imre – Kozma Tímea 2017: A rövid ellátási lánc, valamint a helyi termékek szerepe a vidéki gazdaság erősítésében. In: A Falu, 2017/nyár, XXXII. évf. 2. szám, pp. 7-21.
Tóth-Kaszás Nikoletta – Keller Krisztina – Erneszt Ildikó – Péter Erzsébet 2017: Helyi termék: biztos megélhetés vagy keresetkiegészítés? In: Gazdálkodás, 2017, 61. évfolyam, 4. sz., 335-354 p.
Tóthné Boda Mária Éva 2018: A höveji csipkecsodák közösségépítő és gazdaságfejlesztő szerepe. In Szín, 2018, 23 évf. 3. sz., 23-30 p.
Troján Szabolcs – Varga Zsuzsanna – Kalmárné Hollósi Erika 2009: Állati eredetű „helyi termékek” értékesítési lehetőségei, avagy termékpálya röviden, in: Animal welfare, ethology and housing system. Volume 5. Issue 4.
Márkák, védjegyek
Allen, G. 2007: Place Branding: New Tools for Economic Development. Design Management Review Vol. Spring: pp. 60–68.
Atkin, D. 2004: The Culting of Brands: When Consumers Become True Believers, Portfolio New York pp. 8-16 [4.] George, A. (2006): Brand rules: When branding lore meets trade mark low. Brand Management 13/3 2006 February. pp. 215-232
Czene Zsolt – Ricz Judit (szerk.) 2010: Élő Tisza védjegy. In Helyi gazdaságfejlesztés – ötletadó megoldások, jó gyakorlatok. (Területfejlesztési füzetek 2) NFM – NGM – VÁTI, Budapest, pp. 69-73.
Dimény Zoltán 2013: Gordon és Târnalact. Székely márkanevek a gazdasági válságban. In: Korunk 2013/06, pp. 108-111
Gáll Zoltán 2011: Fából vaskarika? Avagy: lehet-e a székely termék világmárka? In Pro Minoritate, 2011/nyár
Hoffmann György – Schwarcz Gyöngyi – Szász Jenő 2015: Helyi termék diadala transznacionális tömegtermékkel szemben Igazi Csíki Sör kontra Heineken NV. Kézirat
Keserű Barna Arnold 2011: A Magyar Védjegyek Átruházására Vonatkozó Szabályok Összehasonlítása A Közösségi Védjegyoltalom Átruházásának Szabályaival, Különös Tekintettel A Szellemi Tulajdon Elméleteire. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 6. (116.) évfolyam 4. szám, 2011. augusztus, pp. 42-73.
Piskóti István-Dankó László – Nagy Katalin – Szakál Zoltán – Molnár László 2015: Identitás és márka-modellek alkalmazása hátrányos helyzetű kistérségekben. In: Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek XII. évf., 2015/ 2, pp. 33-48.
Szűcs Róbert Sándor – Pólya Éva 2014: Fogyasztói etnocentrizmus a védjegyek tükrében In: ECONOMICA 2014/2, pp. 80-93.
VVIV 2011: Mi is az a social brand. Védjegyblog – Kiváló áruk fóruma. 2011. 10. 7.
Helyi termékek és vásárlói közösségek
Bagi Béla – Csatári Bálint – Dene Orsolya – Golovicsné Wellner Mónika – Kujáni Katalin – Sípos Sándor 2013: Hagyomány és megújulás. A fogyasztói piac kísérleti modellje Kecskeméten – Civilkontroll a fogyasztói piacon – Modellkísérlet, a kecskeméti piac megreformálására, az őstermelő, a Kecskeméti Önkormányzat, a Bács-Kiskun Megyei Kormány Hivatal és a civil szféra kapcsolatára. Fogyasztói és Vidékvédelmi Egyesület, Kecskemét.
Bakucs Lajos Zoltán – Fertő Imre – Szabó G. Gábor 2012: Benefits of a Marketing Co-operative in a transition agriculture: Mórakert Purchasing and Service Co-operative. Society and Economy 34, pp. 453–468.
Balázs Bálint– Simonyi Borbála 2009: Együtt a helyi élelmiszer-rendszerekért. Civil összefogás a kistermelői rendelet módosítására. Védegylet, ESSRG kiadvány, Budapest,
Beke Pál 1988: Az önszerveződés feltételei és lehetőségei. A Falu. 4 (1) pp. 18-22.
Benedek Zsófia – Fertő Imre – Baráth Lajos – Tóth József 2013: Hogyan kapcsolódhatnak a mezőgazdasági termelők a modern élelmiszerláncokhoz? A rövid ellátási láncok működésének hazai sajátosságai: egy empirikus vizsgálat tapasztalatai. Magyar Tudományos Akadémia – Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat – Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Budapest
Benedek Zsófia 2014: A rövid ellátási láncok hatásai Összefoglaló a nemzetközi szakirodalom és a hazai tapasztalatok alapján. Műhelytanulmányok MT-DP – 2014/8, MTA Közgazdaság- És Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-Tudományi Intézet, Budapest
Csíkné Mácsai Éva 2014: Közvetlen értékesítés a mezőgazdasági termékek piacán. Doktori disszertáció. Szent István Egyetem, Gödölő
Dogi Ilona – Nagy Lajos – Csipkés Margit – Balogh Péter 2014: Kézműves élelmiszerek vásárlásának fogyasztói magatartásvizsgálata a nők körében. In: Gazdálkodás 58 (2) pp. 160- 172.
Ferencz Árpád 2017: Helyi termékek fogyasztói megítélése. In Gazdálkodás, 2017, 61. évf. 2. sz., pp. 144-157.
Fertő Imre – Forgács Csaba 2009: The choice between conventional and organic farming–a Hungarian example. APSTRACT: Applied Studies in Agribusiness and Commerce 3.
Fertő Imre 2011: Hogyan tudnak a termelők bekapcsolódni a modern élelmiszerláncokba? Külgazdaság LV, pp. 65-82.
Györfi Anna 2013: E-Shopping Report 2012. KutatóCentrum Magyarország, Budapest. Juhász, A. (szerk.) 2012. A közvetlen értékesítés szerepe és lehetőségei a hazai élelmiszerek piacrajutásában, Agrárgazdasági Tanulmányok. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest. Juhász, A., Szabó, D., 2013. A piacok jellemzői termelői és fogyasztói szemmel. Kézirat.
Hámori Judit 2013: Az etnocentrizmus érvényesülése a fogyasztói döntéseknél az élelmiszerek piacán, PhD értekezés, Gödöllő
Hunyadi Attila Gábor 2013: Az agrártermelés értékesítési láncai Magyarországon és Erdélyben 1945 előtt. In: Gazdálkodás 57 (3) pp. 224-238.
Kerepesi Katalin 2012: Változó fogyasztói igények. In: Magyar Mezőgazdaság 67 (47) pp. 38-39.
Lázár Ede 2012: Székelyföldi élelmiszeripari kiskereskedők stratégiája a hipermarketekkel szemben – kutatási beszámoló.
Lukács Rita 2015: A vállalati reputáció és a vállalatok társadalmi felelősségvállalása érintetti szempontból – kvalitatív kutatás egy bevásárlóközösségben. Marketing & Menedzsment, 49 (4). pp. 3-17.
Malota Erzsébet 2003: Fogyasztói Etnocentrizmus A sztereotípiák, az etnocentrizmus és az országeredet imázs hatása a hazai és a külföldi termékek megítélésére, PhD. értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem
Nagy Piroska 2016: Közösség által támogatott mezőgazdaság a világban és Magyarországon. In: Gradus Vol 3, No 2 (2016), pp. 272-277
Schwarcz Gyöngyi – Siklósi Rozália – Szuromi Orsolya – Szabó Brigitta 2015: A tej útja a Gyergyói-medencében: a termeléstől az értékesítésig. In: A Gyergyói-medence gazdaságfejlesztési lehetőségei 2015 – előzetes jelentés. Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Budapest, pp. 68–75.
Szőllősi László – Szűcs István – Molnár Szilvia – Ladányi Krisztina 2014: A helyi kézműves termék-előállítás és -forgalmazás során felmerülő együttműködés lehetőségei egyes kiemelt turisztikai vonzerővel rendelkező erdélyi településeken. In: Journal of Central European Green Innovation, 02, 3, pp. 111-134
Helyi gazdaságfejlesztés
Helyi gazdaságfejlesztés elméleti keret
Bajmócy Zoltán 2011: Bevezetés a helyi gazdaságfejlesztésbe JATEPress Szeged.
Beer, A – Haughton, G. – Maude, A. (eds). 2005: Developing Locally. An international comparison of local and regional economic development. The Plicy Press, Bristol.
Bennett, R. – Krebs, G. 1989: Local Economic Development Initiatives in Germany. Research Papers. Department of Geography, London School of Economics, London.
Birkhölzer, K. 1999: Local economic development – A European-wide movement towards more economic democracy and social justice. Local Economy. Vol. 14, Issue 1, pp. 43 – 54
Birkhölzer, K. 2005: Local Economic Development and its Potential. TechNet 23p
Faragó László 1990: A helyi gazdaságfejlesztés elmélete. Gazdasági Fórum, 2, 44-55.
G. Fekete Éva 2004: Az Észak-magyarországi régió kistérségeinek abszorpciós képessége és helyzetük Magyarország más kistérségéivel összehasonlítva. – Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 1. 2004. 1. 40-97. p.
G. Fekete Éva 2006: A szociális gazdaság és a térségfejlesztés kapcsolata. A Falu, 21. 3. pp. 55–60.
G. Fekete Éva 2006: Hátrányos helyzetből előnyök? – Elmaradott térségek felzárkózásának esélyei az Észak-magyarországi régióban. – Földrajzi Közlemények, 2006. 1-2. pp. 55-66.
G. Fekete Éva 2006: Kistérségek önszerveződő fejlődési lehetőségei. In: Rendszerváltás és Kádár korszak (szerk.: Majtényi György – Szabó Csaba) Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára – Kossuth Könyvkiadó, Budapest 2006. pp. 355-374.
G. Fekete Éva 2008: Együtt! De hogyan? Kistérségi tervezés NORDA Miskolc 2008.
G. Fekete Éva 2013: Helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztés. “Cross border training of economic experts in distance learning network” project (CROSSEDU) HUSK/1101/1.6.1-0300 keretében, 2013, Miskolc
Gébert Judit 2015: Helyi gazdaságfejlesztés a képességszemlélet alapján. Doktori értekezés tézisei. Szegedi Tudományegyetem, Szeged
H. Makkos Dalma – Schwertner János – Ónodi Zsolt 2012: Kincs, ami nincs: Esettanulmány mint módszer a helyi gazdaság-fejlesztési kezdeményezések értékelésében és tervezésében. In Falu Város Régió, 19 évf., 1–2 sz., 25–31. p.
Kígyóssy Gábor – Czene Zsolt 2012: Lehetőségeink a helyi gazdaságfejlesztésre. In: Falu, Város, Régió 19 (1-2) pp. 5-10.
Kollár Katalin 2011: A helyi gazdaságfejlesztés szereplőinek vizsgálata. Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete a 21. század első évtizedeiben. Kautz Gyula emlékkonferencia, Győr
Lengyel Imre 2010: Regionális gazdaságfejlesztés (Regional Economic Development), Modern Regionális Tudomány Szakkönyvtár, Budapest: Akadémiai Kiadó
Mezei Cecília – Póla Péter 2017: Helyierőforrás-vezérelt helyi gazdaságfejlesztés. In (szerk. Katalin és Komlósi Éva) Tanítványaimban élek tovább. Emlékkötet Buday-Sántha Attila tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs
Mezei Cecília 2006: A helyi gazdaságfejlesztés fogalmi meghatározása. Tér és Társadalom, 4: pp. 85–96.
Mezei Cecília 2006: A települési Önkormányzatok szerepe a helyi gazdaságfejlesztésben. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kar, Pécs.
Péti Márton – Czene Zsolt – Csizmár Orsolya – Gálóczi Balázs – Petrás Ferenc – Szabó Balázs 2012: Helyi gazdaságfejlesztési perspektívák a fejlesztéspolitikában. In Falu Város Régió 19 évf., 1–2 sz., pp. 87–91.
Schwarcz Gyöngyi – Nagy Nóra (szerk.) 2016: Önfenntartó falu – fenntartható vidék. Jó gyakorlatok, kreatív megoldások: helyi gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében, NSKI, 2016, Budapest
Stöhr, W. B. 1988: On the theory and practice of local development in Europe. IIR-Discussion 37. Wien
Swinburn, G. – Goga, S. – Murphy, F. 2004: A helyi gazdaságfejlesztés kézikönyve. Cities of Change, Bertelsmann Stiftung, Gütersloh; UK DFID, London; The World Bank, Washington, D.C.
Szabó Virág – Urbánné Malomsoki Mónika – Nagyné Pércsi Kinga 2013: Alternatív mezőgazdasági vállalkozások szerepe a térségi fejlődésben. In: Lukovics Miklós – Savanya Péter (szerk.): Új hangsúlyok a területi fejlődésben. JATEPress, Szeged. pp. 154–167.
Szemerédi Eszter 2017: Alulról jövő kezdeményezések a terület-, és településfejlesztésben. In TÉR – GAZDASÁG – EMBER, 2017 (szeptember), 5. évf. 6. sz. pp. 54-72
Tóth Róbert – Túróczi Imre – Szijártó Boglárka – Mester Éva 2017: Gazdaságélénkítő és versenyképességet erősítő megoldások a vidéki térségekben. In A Falu, 2017/ősz, XXXII. évf. 3. szám, 57-66 p.
Varga Csaba 2000: Vidékfejlesztés az információs korban, avagy a lokalitás esélye Agroinform Kiadóház
Vercseg Ilona 2000: Közösségfejlesztés és közösségi alapú gazdaságfejlesztés. In Szomszédsági gazdaságfejlesztés Közösségfejlesztők Egyesülete. Budapest, 40-45.
Világbank, Városfejlesztési részleg 2003: Helyi gazdaságfejlesztés (HGf) Rövid bevezető a HGf-be. Bertelsmann Foundation, Guetersloh; UK DFID, London; The World Bank, Washington, D.C.
Helyi gazdaságfejlesztés sikeres példái
Balogh Pál 2018: A ProLecsó Program hatásai Ároktőn („A helyi gazdaságfejlesztés hazai jó példái” című műhelymunkán elhangzott előadás), 2018, Miskolc.
Biró A. Zoltán 2018: Agrárinnovációs folyamat a székelyföldi térségben. In Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2018, XV. évf., 3 sz., pp. 88-97.
Farkas Tibor – Kassai Zsuzsanna (szerk.) 2014: Zsoboki tanulmányok, Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő.
Godányi Eszter – Lukács Bence 2018: A Pro Lecsó Program Edelényben („A helyi gazdaságfejlesztés hazai jó példái” című műhelymunkán elhangzott előadás), 2018, Miskolc
Katona Mária Magdolna – Jantyik Zsolt 2018: Látóutak társadalom- és kulturális gazdaságfejlesztő hatása. In Szín, 2018, 23 évf. 3. sz., pp. 31-42.
Kis Krisztián – Tóth Andrea 2016: Az ökoturizmus helyi rendszerének vizsgálata Poroszlón, különös tekintettel a Tisza-tavi Ökocentrum helyi gazdaságfejlesztési szerepének értékelésére. In Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2016, 13. évf., 1.sz., pp. 73-91.
Kolumbán Gábor: A Székelygyümölcs mozgalom – Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre. Civitas Alapítvány, Székelygyümölcs Egyesület, Székelyudvarhely.
Lantos Tamás 2012: Az alkalmazkodó gyümölcsészet táji vonatkozásai. In: Karoljátok fel a helyi gyümölcsészet ügyét – képzési kiadvány. Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért, Székelyudvarhely.
Molnár György 2018: Kulturális alapú gazdaságfejlesztési integráció a Kárpát-medencében: Ipari kenderre épülő népi kézművesség és közösségépítés mintaprogram. In Szín, 2018, 23 évf. 3. sz., pp. 70-74.
Nagy Nóra – Schwarcz Gyöngyi (szerk.) 2015: A Gyergyói-medence gazdaságfejlesztési lehetőségei 2015 – előzetes jelentés. Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Budapest.
Németh Nándor (szerk) 2011: A helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztési programok vizsgálata – Esettanulmányok, KTI Könyvek 14., MTA Közgazdaságtudományi Intézet Budapest, 2011.
Rákos Ágota 2018: Hernádszentandrás-BioSzentandrás („A helyi gazdaságfejlesztés hazai jó példái” című műhelymunkán elhangzott előadás), 2018, Miskolc.
Révai Mátyás 2016: Az orfűi mikrotérség helyi gazdasága és példaértékű együttműködése – esettanulmány. In szerk. Novák Zsuzsanna Hungarikumok határon innen és túl, Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány, 2016, Székelyszentlélek, pp. 131-141.
Visnyovszky Gergely – Asztalos Gergely – Dudás Péter 2014: A gyógynövény ágazat jelentősége a helyi gazdaságfejlesztésben – Bükkszentkereszt példáján. In Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2014, XI. évf., 1. sz., pp. 81-87.
Közösségi gazdaságfejlesztés-helyi gazdaságfejlesztés
Bőhm Antal 1988: A helyi közösségek szerveződési esélyei. In: Településfejlesztés, helyi társadalom, önkormányzat. A „Lenini örökség” és korunk. Ideológiai, politikai tanulmányok 1988. (szerk.: Csefkó Ferenc – Szirtes Gábor) MTA Regionális Kutatások Központja – MSZMP Baranya Megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága, Pécs, 1988. pp. 106-114.
Éles Krisztina 2017: Közösségi akadémia Oszkón: Kulturális gazdaságfejlesztési lehetőségek feltérképezése közösségi munkások közreműködésével. In Szín, 2017, 22. évf. 3. sz., pp. 26-30.
G. Fekete Éva 1994: A kistérségi szerveződések szerepe a területfejlesztésben. In: Tér és közigazgatás. Szerk.: Csefkó Ferenc Pécs, Budapest: MTA RKK – Magyar Közigazgatási Intézet, 1994. pp. 67-89.
G. Fekete Éva 1996: A kistérségi fejlesztő szervezetek lehetséges helye a területi tervezés rendszerében. – Comitatus 6. 1996. 7-8. pp. 75-79.
G. Fekete Éva 1997: A kistérségi tervezés néhány sajátossága. – Tér és Társadalom, 11. 1997. 3. pp. 101-106.
G. Fekete Éva 1997: Helyi kezdeményezésen alapuló térségfejlesztés. In: Elméleti és gyakorlati kihívások az ezredforduló gazdaságában. A miskolci közgazdászképzés megkezdésének 10. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásai. Miskolc, 1997. június 12-13. Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, 1997. pp. 155-164.
G. Fekete Éva 1998: Bevezetés az alulról vezérelt (bottom-up) vidékfejlesztés elméletébe és módszertanába. Szolnok: Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, 1998. 128 p. (Térségfejlesztési ismeretek felsőfokon 6.)
G. Fekete Éva 2001: Együtt! – De hogyan?” Innovációk a kistérségi fejlesztésekben MTA RKK Pécs-Miskolc, 2001
Gerencsér Ilona – Tóth Tamás 2017: „Lesz ez még így sem” avagy a településvezetők szerepe helyi fejlesztésekben két település példáján keresztül. In Studia Mundi – Economica, 2017, Vol. 5. No.1., pp. 2-11.
Gombkötő Nóra – Vincze Judit – Hegyi Judit – Kacz Károly 2017: Közösség által támogatott mezőgazdaság regionális vizsgálatai. In Gazdálkodás, 2017, 62. évf. 2. sz., pp. 130-143.
Kajner Péter 2017: A közösségi gazdaságfejlesztési kezdeményezések esélyei Magyarországon. In PAROLA-A közösségi fejlesztőmunka folyóirata, XXVI. évf., 2017/3. szám, pp. 7-22.
Kiss Csilla – Bela Györgyi – Bodorkós Barbara (Védegylet) 2012: Helyi közösségek a mezőgazdasági sokféleségért Magyarországon. Védegylet, 2012, Budapest.
Kovács Tanács Istvánné 2018: KAPOCS Népfőiskola, Mórahalom: „A népfőiskola szolgáltatásaival kapocsként összeköti a kultúrát és a gazdaságot”. In Szín, 2018, 23. évf. 6. sz., pp. 74-81.
Macfarlane, R. – Laville, J. L. 1992: Developing community partnerships in Europe: New ways of meeting social needs in Europe. London: Directory of Social Change and Calouste Gulbenkian Foundation.
Miklóssy Endre 1999: A regionális tervezésrôl, a szubszidiaritásról és a helyi gazdaságról. A falu, 2. szám pp. 5-22.
Pap Norbert 2007: Kistérségfejlesztés. A kistérségfejlesztés elmélete és gyakorlata Magyarországon a rendszerváltás után. Pécs: Alexandra, 2007. 200 p.
Réthy Katalin – Dezsény Zoltán 2013: Közösség által támogatott mezőgazdaság, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. (ÖMKi), 2013, Budapest.
Ronnby, A. 1996.: Helyi közösségek mozgósítása. Parola 2.sz. pp. 4-6.
Scott, A. – Gilbert, A. – Gelan, A. 2007: The Urban-Rural Divide: Myth or Reality? SERG Policy Brief Nr2. (Series Editor: Claudia Carter) Macaulay Institute
Shragge, E. (ed.) 1997: Community Economic Development. In Search of Empowerment. Black Rose Books Montreal / New York / London
Sólyom Andrea 2015: A közösség által támogatott mezőgazdaság, mint alternatíva. In Magyar Kisebbség, 2014, 19. évf. 73-74 sz., pp. 76-102.
TÁMOP-5.2.5.b-10/2: „Tenkes Ifjai” (Siklós) „Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok”
Varga A. Tamás – Vercseg Ilona 1991: Település, közösség, fejlesztés. Tapasztalataink a helyi társadalmi-kulturális fejlesztésről. Országos Közművelődési Központ, Budapest, 1991.
Társadalmi innovációk
Cameron, J. 2015: Enterprise Innovation and Economic Diversity in Community Supported Agriculture: Sustaining the Agricultural Commons. In Roelvink, G., K. St. Martin and J. K. Gibson-Graham (eds.). Making Other Worlds Possible: Performing Diverse Economies (pp. 53–71). Minneapolis: Minnesota University Press.
Czipczer Tamara – Bordás Gabriella – Murányi Klaudia 2015: Sikeres társadalmi innovációs kezdeményezések megvalósításának lehetősége egy periférikus településen. In Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2015, XII. évf., 2 sz., pp. 115-121.
G. Fekete Éva 2001: Együtt – de hogyan? Innovációk a kistérségi fejlesztésekben. MTA RKK, Miskolc-Pécs.
G. Fekete Éva 2015: A társadalmi innovációk a felzárkóztatás szolgálatában. Dél-Cserehát: nyitás a jövőre, Miskolc, 2015, pp. 159-204.
Katonáné Kovács Judit – Varga Eszter – Nemes Gusztáv 2017: Fókuszban a társadalmi innováció folyamata a magyar vidéken. In Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2017, XIV. évf. 1 sz., pp. 6-19.
Kozma Tamás – Teperics Kátoly – Erdei Gábor – Tőzsér Zoltán 2011: A társadalmi tanulás mérése – egy határokon átnyúló térség (Bihar – Bihor Eurorégió) esete. In Magyar Pedagógia, 111. évfolyam, pp. 189-206.
Lipták Katalin – Horváth Klaudia 2018: Társadalmi innovációk szerepe a foglalkoztatáspolitikában és a vidékfejlesztésben. In Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2018, XV. évf. 3 sz., pp. 55-68.
Nemes Gusztáv 2018: A társadalmi innováció és integrált vidékfejlesztés – két jó gyakorlat, In Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2018, XV. évf. 3 sz., pp. 69-78.
Szendi Dóra 2018: A társadalmi innovációs potenciál mérésének lokális szintű lehetőségei. In Szerk. G. Fekete Éva et. al. Szociális és szolidáris gazdaság a poszt-szocialista perifériákon, 2018, Miskolc, pp. 243-254.
Szörényiné Kukorelli Irén 2015: Vidéki térségeink innovációt befogadó képessége – Egy kutatás tapasztalatai. In Tér és Társadalom, 2015, 29. évf. 1. szám, pp. 97-115.
Fenntarthatóság
Bajtalan Hunor – Blénessy Gabriella – Deák Attila – Szabó Tamás 2012: A fenntartható Gyergyóért: a Gyergyói Kistérség fejlesztési alternatívái. In: Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek (9) pp. 75-92.
Fischer, J. – Hanspach, J. – Hartel, T. – Mikulcak, F. – Milcu, A. 2014: Az emberek és a természet jövője Dél-Erdélyben. Fenntartható Tájak Munkacsoport Kiadványa
Gálosi-Kovács Bernadett 2010: Környezetfejlesztés a kistérségekben. „A környezettudatos kistérségfejlesztés kézikönyve”. Pécs: IDResearch Kft. / Publikon Kiadó 247 p. ISBN 978- 615-5001-22-2
Hartel Tibor 2014: Természeti örökség a hagyományos gazdálkodás végnapjaiban: hogyan tovább? In: Lengyel Szabolcs (szerk.) IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Absztrakt-kötet. Magyar Biológiai Társaság, Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék, MTA Ökológiai Kutatóközpont. Szeged, pp. 3-4.
Kajner Péter – Lányi András – Takács – Sánta András (szerk.) 2013: A fenntarthatóság felé való átmenet jó példái Magyarországon. In Műhelytanulmányok No. 18., MIS-ÖKO Kft., Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács Budapest.
Kovács Eszter – Bela Györgyi 2015: Az ökoszisztémák és a biodiverzitás megőrzésének társadalmi és gazdasági jelentősége néhány példával illusztrálva. In: Természetvédelmi Közlemények (21) pp. 151-159.
Málovics György – Bajmóczy Zoltán 2009: A fenntarthatóság közgazdaságtani értelmezései. In: Közgazdasági Szemle (56.) pp. 468-483.
Margóczi Katalin – Gellény Krisztina – Bíró Marianna 2015: Két kalotaszegi falu tudása a táj használatáról. In: Molnár Krisztina, Molnár Zsolt (szerk.): Etnoökológiai kutatótábor Kalotaszegen. Élet és rend a határban. Sztánai füzetek 19. Művelődés Egyesület; Szentimrei Alapítvány, Kolozsvár– Sztána. pp. 10– 20.
Marsden, T. 2006: The road towards sustainable rural development: issues of theory, policy and practice in a European context. In P. Cloke, T. Marsden & P. Mooney (Eds.), Handbook of Rural Studies (pp. 201-212). SAGE, London.
Máté Gábor 2007: Tájvédelem, hagyomány, helyi társadalom. A tájhasználat aktuális kérdései egy mecseki aprófalu példáján. In: Tájökológiai lapok 5. (2) pp. 261 – 270.
MEA – Millennium Ecosystem Assessment 2005: Ecosystems and Human Well-being: Synthesis. – World Resource Institute, Washington DC.
Molnár Zsolt 2014: A hagyományos ökológiai tudás etno-tájökológiai értékelése. MTA doktori értekezés. MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót.
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT): Határon túli regionális fenntarthatósági stratégia kialakításának lehetősége. In Műhelytanulmányok-No. 10., 2012, Budapest.
Péti Márton 2011: A területi tervezés és fejlesztés a fenntarthatóság jegyében & Stratégiai környezeti vizsgálatok földrajzi szemlélettel. Szeged: JATEPress.
Pirog, R. – Rasmussen, R. 2008: Food, fuel and the future: Consumer perceptions of local food, food safety and climate change in the context of rising prices. Ames, IA: Leopold Center for Sustainable Agriculture.
Révai Mátyás 2015: Ökológiai gazdálkodás a Gyergyói-medencében. In: A Gyergyói-medence gazdaságfejlesztési lehetőségei 2015 – előzetes jelentés. Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Budapest, 64–67.
Roszík Gábor 2015: Az ökológiai gazdálkodásról gazdáknak, közérthetően. Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Budapest. h
Spash, C. L. 2017: Social Ecological Economics. Chapter 1. In Spash, C. L. (Ed.). Routledge Handbook of Ecological Economics, Nature and Society. London, New York: Routledge – Taylor & Francis Group.
Vágvölgyi Gusztáv – Szép Éva 2014: Közösségek felé: a fenntarthatósági kezdeményezések jó gyakorlatai, közösségszervezési és vezetési mintázatai. Inspi-Ráció Egyesület.
Munkaerőpiac és foglalkoztatás
Foglalkoztatás-közfoglalkoztatás
Adler Judit 2008: A munkaerő-struktúra alakulása 2015-ig. In: Munkaerőpiaci kutatások (szerk: Borbély T. B. – Fülöp E.) Budapest: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal pp. 27-52.
Bakó Tamás – Cseres-Gergely Zsombor – Kálmán Judit – Molnár György – Szabó Tibor 2014: A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés. Budapest: MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont. Bartal A. M. (2005): Nonprofit elméletek, modellek, trendek. Budapest: Századvég Kiadó.
Balatonalmádi, Oszkó, Rudabánya közfoglalkoztatási tervei
Bass László 2010: Az „Út a munkához program” hatása – egy kérdőíves felmérés tapasztalatai. Esély 2010. 1. pp. 48-67.
Bede István Tamás – Szilvási Patrik – Szokol Noémi 2017: – Esettanulmány a ferencvárosi helyi foglalkoztatás javításáról és a budapesti hajléktalanok reintegrálásáról (FESZOFE Nonprofit Kft). In Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2017, XIV. évf. 1 sz. pp. 77-87.
Behagel, L. 2008: Poverty and Social exclusion in rural areas. Final Report. Annex I. Country Studies: France. European Commission.
Benedek László 1994: Munkanélküliség a falusi közösségekben. A falu 9. évf. 3. sz. / pp. 25-31.
Bíró Szabolcs (szerk) 2016: A mezőgazdasági foglalkoztatás lehetőségének bővítése a rurális térségekben. Agrárgazdasági Kutatóintézet, Budapest.
Bódis Lajos – Galasi Péter – Micklewright, John – Nagy Gyula 2005: Munkanélküli-ellátás és hatásvizsgálatai Magyarországon KTI Könyvek 3. (Sorozatszerkesztő: Fazekas Károly) MTA Közgazdaságtudományi Intézet Budapest, 2005.
Boldva, Hidvégardó Start közmunkaprogramjai
Castel, R. 1996: Work and usefulness to the world. International Labour Review 135. 6. pp. 615–622.
Czippán Katalin – Bácskay András – Huszti Levente – Keller Tamás 2007: Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány ROP Hálózata megbízásából a Foglalkoztatási paktumok hatékonyságmérő vizsgálata keretében megtartott műhelyek segédanyaga. Pangea Petény Tanácsadó Kft. 2007. december.
Csehné Papp Imola 2018: A közhasznú foglalkoztatottak főbb jellemzőinek változása 20 éves időtávban- Egy kistérség kutatási eredményei. In Munkaügyi Szemle, 2018, 61. évf. 2 sz., pp. 44-48.
Cseres-Gergely Zsombor – Molnár György 2015: Munkapiaci helyzet a közfoglalkoztatásból való kilépés után. In: Fazekas Károly – Varga Júlia (szerk.): Munkaerőpiaci tükör 2014. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest.
Csia Márton – Ghira Zsófia Anna – Mozga Gábor 2018: Közfoglalkoztatási programok, mint a hátrányos helyzetű falvak fejlődési tényezői. TDK dolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Földrajz, geopolitika, regionális és fenntartható fejlődés szekció.
Csoba Judit – Czibere Ibolya 2007: Tipikus munkaerőpiaci problémák – atipikus megoldások, Debreceni Egyetem, Debrecen, 2007.
Csoba Judit 1999: Átfogó jogszabályi területek bemutatása foglalkoztatás-munkanélküliség terén. In Tóbiás László (szerk.): Együttműködés civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között, Hálózat a Demokráciáért, Budapest, pp. 113-126.
Csoba Judit 2001: A teljes foglalkoztatás alternatívái. Valóság 2001/9. pp. 110-115.
Csoba Judit 2002: Az önkormányzatok feladatvállalása a helyi munkaerő-piaci programok szervezésében. In: Szociális-jog-biztonság, SZOFA Alapítvány, Debrecen.
Csoba Judit 2006: Foglalkoztatáspolitika. (Oktatási Segédanyag) Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Debrecen, 2006.
Csoba Judit 2010: „Segély helyett közmunka” A közfoglalkoztatás formái és sajátosságai. In Szociológiai Szemle. 2010, 20. évf. 1 sz., pp. 26-50.
Csoba Judit 2010: A közfoglalkoztatás régi-új rendszere. Útközben az „Út a munkához” programban Esély 1. pp. 4-24.
Dávid János – Horváth Gergely – Horvát Katalin – Szikora Gábor 2011: Háttértanulmány: A foglalkoztatás-, és munkaerőpiaci politika információs háttere. 3K CONSENS Iroda.
Demsa Andrea – Dobrea Alex – Fleisz Balázs 2015: Cserdi, az innovatív cigányfalu. In Észak-magyarországi Startégiai Füzetek, 2015, XII. évf., 2 sz., pp. 108-114.
Dögei Ilona – Mód Péter 2008: Közfoglalkoztatás a települési szociálpolitikákban. A közcélú munka gyakorlata az adatok tükrében (2001–2006) Kapocs 6.évf. Különszám.
Egresi Katalin 2005: A szociális-jóléti állam. In: Az állam és a politika újabb elméletei In: Államtan. Az állam általános elmélete. Államtan tankönyv II. kötet (szerk.: Takács Péter) XIX.B. fejezet Szeged. SZTE ÁJK Politológiai Tanszék.
Ékes Ildikó 2009: Az atipikus munka és jövője. In Munkaügyi Szemle, 53 évf. 1 sz. pp. 66-71.
EU 2011: Employment Policy. Social Europe Guide Volume 1 EU Comission DirectorateGeneral for Employment, Social Affairs and Inclusion, Manuscript completed in July 2011.
EU-European Employment Strategy 2011: The European Employment Strategy. Working to improve employment in Europe. Social Europe.
Farkas Zsombor – Molnár György – Molnár Zsuzsanna 2014: A közfoglalkoztatási csapda. Magyar Szegényellenes Hálózat, Budapest.
Fazekas Károly 1993: Térségi foglalkoztatás fejlesztési programok a fejlett piacgazdaságokban. Munkaügyi Szemle 37. 2. pp. 27-33.
Fazekas Károly 2001: Az aktív korú állástalanok rendszeres szociális segélyezésével és közcélú foglalkoztatásával kapcsolatos önkormányzati tapasztalatok, Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Munkaerőpiaci Kutatások Műhelye, Budapest.
Fazekas Károly 2006: A magyar foglalkoztatási helyzet jelene és jövője Pénzügyi Szemle 51. évf. 2. sz. pp. 194-207.
Firle Réka – Scharle Ágota – Szabó Péter András 2007: A rendszeres szociális segély munkakínálati hatása. In: Munkaerőpiaci Tükör 2007 (szerk.: Fazekas Károly – Cseres-Gergely Zsombor – Scharle Ágota) Budapest: MTA KTK pp. 75-87.
Frey Mária 1997: Munkahely-teremtés a munkaerőpiac fő áramlatán kívül. Nonprofit Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában Alapítvány.
Frey Mária 1997: Nonprofit szervezetek helyi foglalkoztatási kezdeményezései, Vezetéstudomány. 28/5. pp. 43.55. Frey Mária 1999: Munkahelyteremtés a munkaerőpiac fő áramlatán kívül, Munkaügyi Szemle. 43/5. pp. 25 -28.
Frey Mária 1998: Munkahely-teremtés a munkaerőpiac fő áramlatán kívül. Parola 2. pp. 4-6.
Frey Mária 2001: Nonprofit szervezetek a munkaerőpiacon, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest Frey, M., 2001b: A non-profit szektor foglalkoztatási szerepvállalásának lehetőségei és korlátai, In: Foglalkoztatást elősegítő munkaügyi kutatások, (szerk: Pongrácz László) OFA Kutatási Évkönyv 1., Budapest.
Frey Mária 2004: Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája, In: Munkaerőpiaci Tükör 2004, (szerk.: Fazekas-Varga) MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest.
Frota, L. 2008: Securing decent work and living conditions in low-income urban settlements by linking social protection and local development: A review of case studies, Habitat International 32, 2, June, pp. 203-222.
Froy, Francesca – Giguère, Sylvain 2010: Putting in Place Jobs that Last. A Guide to Rebuilding Quality Employment at Local Level. OECD LEED.
G. Fekete Éva 2004: Munkanélküliség és foglalkoztatási viszonyok az aprófalvas térségekben. Van-e esély a megmaradásra? In: A tudomány a gyakorlat szolgálatában – A foglalkoztatási szint bővítésének korlátai és lehetőségei. Az FMM és az MTA közötti együttműködési megállapodás alapján végzett kutatások első eredményei (2002-2004) Szerk.: Pritz P. Budapest: MTA, 2004. pp. 55-85.
G. Fekete Éva 2013: Helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztés. Miskolci Egyetem, Miskolc.
G. Fekete Éva 2015: A vidéki munkanélküliség tömegessé válásától az új foglalkoztatási modellekig – Tizenöt év foglalkoztatási tárgyú kutatásai. Herman Ottó Intézet, Budapest.
Gábor R. István 1999: Munkanélküliség-típusok, munkanélküliség-magyarázatok. Munkaügyi Szemle 43. 1999. 2. pp. 18-24.
Gábos András – Szivós Péter 2004: Szegénység Magyarországon az EU-csatlakozás küszöbén. In Kolosi T.–Tóth I.Gy.–Vukovich Gy. szerk.: Társadalmi Riport 2004. Budapest: TÁRKI– Századvég.
Galasi Péter – Nagy Gyula 2007: Jövedelmek és munkanélküli-ellátások Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. június pp. 473–502.
Hárs Ágnes 2013: Atipikus foglalkoztatási formák Magyarországon a kilencvenes és a kétezres években. In Közgazdasági Szemle. 60/február, pp. 224–250.
Hubai László 2017: Beágyazott dilemma: a munkaerő-piaci integrációt segítő társadalmi vállalkozások összetett jellegének vizsgálata. In Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2017, XIV. évf. 1 sz., pp. 20-39.
Ignits Györgyi – Mód Péter 2018: A vállalatok közfoglalkoztatottak iránti fogadókészsége. In Munkaügyi Szemle, 2018, 61. évf. 6 sz., pp. 21-31.
Kok, W. 2004: Jobs, jobs, jobs – creating more jobs in Europe, European Communities, Brüsszel.
Koltai Luca szerk. 2018: A közfoglalkoztatás hatása a helyi gazdaságra, helyi társadalomra, HÉTFA Kutatóintézet, 2018, Budapest.
Kotics József 2012: „A mai napnak való vagyok…”. Tartósan munkanélküliek megélhetési stratégiái. A szociális segély csökkentésének hatásai a vidéki Magyarországon, Pro Cserehát Egyesület, 2012.
Laky Teréz 1998: Változó fogalmak a munka változó világában. Közgazdasági Szemle, 2. sz. pp. 123-136.
Laky Teréz 1999: Foglalkoztatás növelése Nyugat-Európában. Magyar Tudomány, 2. sz. pp. 159-168.
Laky Teréz 1999: Foglalkoztatás Magyarországon. Magyar Tudomány, 3. sz. pp. 322-333.
László Gyula 2010: A magyarországi foglalkoztatási paktumok összehasonlító elemzése és átfogó értékelése. A foglalkoztatási partnerségek jelenét feltáró és jövőjét megalapozó kutatás záró tanulmánya. Munkaügyi tárgyú kutatások támogatása OFA/K-5659/8341/50/2009 Pécs.
Lipták Katalin 2010: Közfoglalkoztatás a Szikszói kistérségben – Alsóvadász. In Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2010, VII. évf., 2.sz., pp. 104-109.
Lórántné Orosz Edit – Simkó János 2000: A tartósan munkanélküliek munkavállalási motiváltsága és munkába állításuk elősegítése I-II. rész. Munkaügyi Szemle 44. évf. 12. sz., 45. évf. 1. sz. Munka Törvénykönyve (212.évi I.törvény)
Lux Judit 2001: A munkanélkülieket segítő non-profit szervezetek kapcsolatainak vizsgálata, In: Foglalkoztatást elősegítő munkaügyi kutatások, (szerk.: Pongrácz László) OFA Kutatási Évkönyv 1., Budapest
Mártonfi György 2009: Munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett társadalmi csoportok In: Domján Krisztina – Mártonfi György – Polyacskó Orsolya – Vinczéné Fekete Lídia: Nemzeti Kutatási Jelentés Magyarország 2009. Oktatásfejlesztési Observatory Budapest 2010. 58-76.
Medgyesi Márton – Róbert Péter 1998: Munka-attitűdök: időbeli és nemzetközi összehasonlítás. In: Társadalmi riport 1998. Kolosi Tamás – Tóth István György – Vukovich György (szerk.), Budapest TÁRKI, 1998 pp. 437-457.
Mezei Cecília 2006: Helyi gazdaságfejlesztés Közép-Kelet-Európában. Tér és Társadalom 2006. 3. pp. 95–108.
Molnár György – Bazsalya Balázs – Bódis Lajos 2018: A helyi foglalkoztatási kezdeményezések központi támogatásának elosztási mechanizmusai, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-Tudományi Intézet, Műhelytanulmányok MT-DP – 2018/27, Budapest, 2018.
Nádasi Ildikó 2014: Kiútprogram és közfoglalkoztatás egy Miskolc környéki kistelepülésen, In Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2014, XI. évf. 1 sz., pp. 25 – 40.
Nagy Katalin 2000: Foglalkoztatáspolitika, In: Az Európai Unió szociális dimenziója, (szerk.: Gyulavári Tamás) Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest.
Pike, A. at all. 2006: Local and Regional Development. Routledge London and New York.
Rimler Judit 1999: A munka jövője. Új fogalmak, feltételek, forgatókönyvek. Közgazdasági Szemle XLVI. évf., 1999. szeptember pp. 772–788.
Shragge, E. (ed.) 1997: Community Economic Development. In Search of Empowerment. Black Rose Books Montreal / New York / London.
Spéder Zsolt 2002: A szegénység változó arcai. Budapest: ARTT-Századvég
Sükösd Piroska 2004: Foglalkoztatási projektek tervezése. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium.Szabó Pál 2007: A közfoglalkoztatási programok működése és eredményessége. In: Munkaerőpiaci tükör 2007 (szerk: Fazekas K. – Cseres-Gergely Zs. – Scharle Á.) Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Intézet – OFA pp. 87-90.
Szólláth Tibor 2016: A közfoglalkoztatás szerepe és helye Hajdúnánás élelmiszer-gazdaságában. In Gazdaság, 2016, 60. évf. 3 sz.
Török Emőke 2006: Túlléphetünk-e a bérmunka társadalmán? Szociológiai Szemle 2. szám, pp. 111–130.
Vámosi Tamás 2013: Munkaerő-piaci ismeretek. PTE FEEK, Pécs.
Zám Mária 2001: A munkanélkülieket segítő non-profit szervezetek kapcsolatainak vizsgálata, fejlesztésük lehetőségei, In: Foglalkoztatást elősegítő munkaügyi kutatások, (szerk.: Pongrácz László) OFA Kutatási Évkönyv 1., Budapest.
Závada Pál 1989: Esettanulmány a közhasznú munkavégzésről. Szociálpolitikai Értesítő, 1. pp. 325-340.
Romák foglalkoztatása
Babusik Ferenc – Adler Judit 2002: Romákat foglalkoztató vállalkozások In: A romák esélyei Magyarországon (szerk.: Babusik Ferenc) Budapest: Kávé Kiadó pp. 266-321.
Babusik Ferenc 2008: A romák foglalkoztatási diszkriminációja a munkaerőpiacon. Esély 19. 2. pp. 47-70.
CEMI 2006: Kulcskérdés a romák munkaerőpiaci integrációja In: Makro egyensúly és növekedés a magyar gazdaságban. Central European Management Intelligence, Menedzsment Fórum
Durst Judit 2002: Innen az ember jobb, hogyha meg is szabadul” – Megélhetési stratégiák egy kisfalusi cigány közösségben. Esély 2002/4. pp. 99-121.
Fónai Mihály – Filepné Nagy Éva 2002: Egy megyei romakutatás főbb eredményei. SzabolcsSzatmár-Bereg megye. Szociológiai Szemle 2002/3. pp. 91–115.
TÁMOP-5.3.1/08/2: Győrtelek, Hátrányos helyzetű lakosok képzése a munkaerőpiacra történő belépés elősegítésének érdekében
Jász Krisztina – Szarvák Tibor 2005: Az esélyegyenlőségi politika Janus-arca. Kistelepülések, társadalmak, konfliktusok Politikatudományi Szemle 2005. 2. szám pp. 135-155.
Kabai Gergely – Keller Judit – Németh Nándor 2012: A foglalkoztatás növelésének célja a kormányzati célok rendszerében. Kistérségi fejlesztések. In: (szerk. Károly Fazekas, Ágota Scharle) Nyugdíj, segély, közmunka. A magyar foglalkoztatáspolitika két évtizede: 1990-2010. Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet és MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest, pp. 47–62.
Kemény István – Janky Béla 2003: A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól. Esély 2003. 6. pp. 58-72.
Kozma Judit – Csoba Judit – Czibere Ibolya 2004: Helyi társadalmak, kirekesztettség és szociális ellátások. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Kőnig Éva 2004: A segélyezés Bermuda-háromszöge, Esély, 1. pp. 38-53.
Lukács György Róbert 2003: Roma munkaerőpiaci programok és környezetük. In: Kisebbségek kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai : (Felsőoktatási tankönyv) (szerk.: Neményi Mária – Lux J.) Összefoglaló a hátrányos helyzetű csoportok és egyének munkaerőpiaci integrációjának támogatása című kutatáshoz. Budapest. OFA
Ruszkai Zsolt 2012: A foglalkoztatáspolitikai koordináció 15 éve az Európai Unióban. In: Az Európai Unió szociális politikái – E-jegyzet. (szerk: Sziklai I.), Budapest: ELTE TÁTK, pp. 145-164.
Sen, A. 1996: Employment, institutions and technology: Some policy issues. International Labour Review, Vol.135, No. 3–4.
Szuhay Péter 1999: A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája. Budapest: Panoráma.
Wizner Balázs 2005: Osztok, keverek Cigány programok és roma szervezetek finanszírozása a rendszerváltás után. In: Kisebbségek kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai. (szerk.: Neményi M. – Szálai J.) Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.