Felsőoktatási kutatások
A közoktatáshoz hasonlóan a felsőoktatás területén is egész Kárpát-medencét átfogó kutatásokat végeztünk olyan témákat különösen érintve, mint a hallgatói és oktatói mobilitás, vagy a duális képzések.
Legfontosabb eredmények
A Kárpát-medencei felsőoktatási infrastruktúra, humánerőforrás és hallgatói állomány felmérése mellett több mint hétszáz kitöltött kérdőív és interjú alapján feltártuk a Kárpát-medencei hallgatói és oktatói pályákat, földrajzi és társadalmi mobilitási jellemzőket, valamint a duális képzést, vagyis a felsőoktatási és munkaerőpiaci szereplők Kárpát-medencei együttműködéseit is elemeztük több száz kérdőív, interjú, valamint fókuszcsoportos beszélgetések segítségével.
Felsőoktatási infrastruktúra felmérése
A projekt keretében feltártuk a teljes Kárpát-medencei felsőoktatási infrastruktúrát, hallgatói és oktatói állományt. A közoktatási struktúrákhoz hasonlóan a felsőoktatásban is bár az anyaországi rendszerek teszik ki a legnagyobb részt, de a külhoni struktúrák is jelentősek. Ez például az intézmények számában látszik, ahol kifejezetten felülreprezentáltak a külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények a teljes magyar nyelvű intézményi állományon belül. A külhoni magyarok reprezentációja a szomszédos államok hallgatói, különösen a doktorandusz hallgatói között ugyanakkor még tovább javítható.
Hallgatói és oktatói mobilitás
A Kárpát-medencei hallgatói és oktatói mobilitást a nyilvántartásokra épülő adatbázisok vizsgálata mellett több száz hallgatói kérdőív és interjú alapján tártuk fel. Átfogó képet kaptunk a Kárpát-medencén belüli és a térséget érintő hallgatói és oktatói mobilitás számszerű paramétereiről, jellemző áramlási mintáiról. Információkat szereztünk a motivációs tényezőiről is a különböző szakértők véleménye alapján (mobilitási programokért felelős szervezet/ felsőoktatási intézmény/ hallgatói érdekek). Az azonosított három legerősebb hallgatói mobilitást akadályozó tényező a következő: anyagi nehézségek; bizonytalan nyelvtudás; valamint a kreditelismerés problémája. A hallgatók számára összeállított online kérdőív segítségével térképeztük fel a határon túli magyar felsőoktatási hallgatói pályákat, különös tekintettel az anyaországba és a Kárpát-medencén kívülre irányuló megvalósult mobilitás és mobilitási hajlandóság mértékére. Az eredmények alapján az előzetes külföldi vagy anyaországban szerzett tapasztalat növeli a hallgatók későbbi mobilitási hajlandóságát.
A szomszédos országokból Magyarországra érkező nappali képzésben résztvevő felsőoktatási hallgatók száma 2017-ben, minden képzési szinten (NSKI 2019, saját szerkesztés)
Duális képzések
Magyarországon 2015 óta van lehetőség arra, hogy felsőoktatási intézmények duális képzéseket szervezzenek, melyek célja a hosszabb gyakorlat által a képzési területek jobb megismerése, valamint a hallgatók jobb vállalati beilleszkedésének segítése. Kutatásunk célja volt megismerni a képzés hatásait annak szereplőire, valamint feltárni társadalmi, gazdasági vonatkozásait. Kitekintést tettünk továbbá a képzési formát érintő határokon átívelő kapcsolatok lehetőségére is. Empirikus adatgyűjtésünk kiterjedt a Kárpát-medence országaira, ahol 303 duális képzésben részt vevő hallgató és huszonnégy magyar, valamint nyolc külhoni felsőoktatási intézményt képviselő oktató segítette munkánkat válaszadással. Az eredmények azt mutatják, hogy az anyaországban népszerűségnek örvend ez a képzési forma, a résztvevő intézmények, cégek és hallgatók száma is évről évre nő. Ezzel szemben a legtöbb szomszédos országban még nem alakult ki a duális képzés gyakorlata. A határon átnyúló magyar-magyar duális képzési gyakorlatok kialakítása a jövő feladata, amelyet többek között az adminisztratív terhek mérséklésével is segíteni kell.
Felsőoktatás és munkaerőpiac kapcsolata
A kutatás során négy szomszédos ország (Szlovákia, Ukrajna, Románia és Szerbia) hét külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézménye képviselőinek és – ezekkel szoros kapcsolatban álló – nyolc vállalkozás, piaci szereplő megkérdezésére került sor. Az intézmények és a vállalkozók részére készült kérdéssor arra próbált választ találni, mennyire kiépült a szereplők közötti kapcsolatrendszer, melyek a gátló tényezők, problémák, illetve milyen lépések szükségesek a kapcsolatok javítása érdekében. Az alábbi tényezők befolyásolják elsősorban a kapcsolatok kialakítását, mélységét:
• A felsőoktatási intézmény képzési szerkezete, kínálata
• Szervezeti bizonytalanság, döntésképtelenség
• Az oktatás, képzés jogi háttere, rugalmatlansága
• Az intézményvezetés menedzsment-szemlélete
• A térség társadalmi, gazdasági, (politikai) helyzete
• Az intézmény infrastrukturális ellátottsága
• Informális kapcsolatok
• Bizalom, hitelesség
A kutatás folyamán azonosítottuk azokat a „jó gyakorlatokat” (összesen 20 darabot), amelyek elősegítik a felsőoktatási intézmények és a munkaerőpiaci szereplők közötti kapcsolatok elmélyítését. Adaptációjuk hozzásegíti a felsőoktatási intézményeket ahhoz, hogy képzéseikkel még hatékonyabban ki tudják szolgálni a munkaerőpiaci igényeket, egyúttal kihasználhassák a munkaerőpiaci szereplőkkel fenntartott kapcsolatuk előnyeit.
A témában született tanulmányaink
A közoktatásban és felsőoktatásban tanulók földrajzi mobilitását feltáró kutatások
Duális, kooperatív munkavégzéssel együttműködésben megvalósuló képzésekkel kapcsolatos felmérések
Csoportos rövid tanulmányutak hatásrendszerének feltárása, tematikus programok összeállítása