Közoktatás

Közoktatási infrastruktúra felmérése

Feltártuk az egyes nemzetrészek oktatási struktúráinak legfontosabb mennyiségi paramétereit. Egy mintavételes kutatás keretében pedig összehasonlítható módon próbáltunk képet alkotni az egyes nemzetrészek köznevelési struktúráinak minőségéről (eszközellátottság, infrastrukturális ellátottság, a kapacitások minőségi és mennyiségi viszonyai). Kárpát-medencei szinten nem csak az anyaországi magyar közoktatási struktúrák jelentősek, de a külhoni magyar struktúrák is nagyban hozzájárulnak a magyar nyelvű közoktatás erőforrásaihoz.

A magyar nyelvű közoktatás intézményi, oktatói és tanulói állománya (NSKI 2019, saját szerkesztés)

Egy tanárra jutó általános iskolások száma 2017-ben (NSKI 2019, saját szerkesztés)

Végzettség nélküli iskolaelhagyás

A köznevelésben az utóbbi néhány évben egyre markánsabb figyelem irányul a végzettség nélküli vagy korai iskolaelhagyás problémakörére. Magyarországon 2017-ben 12,3% körüli volt a lemorzsolódás, és a Kárpát-medence további államaiban sem sokkal jobb a helyzet, Romániában például 18%-os a lemorzsolódás. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2018 februárjától 2019 júniusáig végzett kutatásának célja a Kárpát-medencei végzettség nélküli iskolaelhagyás okainak feltárása. Az adatfelvételt ezért legnagyobb számban köznevelési intézményekben (általános és középiskolákban) végeztük el, emellett interjúkat készítettünk óvodákban, önkormányzatoknál és a tanügyigazgatásban, oktatási intézmények vezetőivel és pedagógusaival, valamint pedagógiai szakemberekkel és önkormányzati dolgozókkal. Az anyaországban harminchárom intézményben nyolcvanhat interjút, határon túl pedig hetven intézményben 198 interjút készítettünk. Igyekeztünk a teljes közoktatási palettát lefedni, nagyvárosokban és kistelepüléseken, elitiskolákban és leszakadó intézményekben egyaránt kutatni, és a helyszíneinket a határon túli térségekben élő magyarság száma alapján súlyozva kijelölni. A korai iskolaelhagyás csökkentése komplex és rendszerszintű erőfeszítéseket igényel, és ez Kárpát-medence-szerte így igaz. Kutatásaink bebizonyították, hogy e tekintetben számos jó gyakorlattal támogathatja a külhoni magyar oktatás is a megfelelő stratégiák kialakítását. A Kárpát-medence utódállamainak eltérő fejlettségétől és oktatási rendszereitől függetlenül a korai iskolaelhagyás veszélyeztető tényezői és megoldási lehetőségei ugyanis rendkívül hasonlók. A korai iskolaelhagyás külhoni helyzetének vizsgálata továbbá nem választható szét a szülőföldön anyanyelven tanulástól. A magyar anyanyelvű, többségi oktatásban tanuló diák a lemorzsolódásnak is sokkal inkább ki van téve. A megelőzést segítheti az államnyelv magas szintű elsajátítása, aminek módszere az idegennyelv-oktatás lehet. Szükséges a diákok és szülők szemléletformálása is, hogy érdemes gyermekeiket magyar iskolába íratniuk. Ha a magyar intézmények felszereltsége, módszertana vonzóvá válik, akkor versenyelőnybe kerülhetnek a többségi iskolákkal szemben az iskolaválasztás során.

A lemorzsolódás külhoni vizsgálatának helyszínei (NSKI 2019, saját szerkesztés)

Határ menti mobilitás

Magyarország határ menti kistérségeiben azt kívántuk megvizsgálni, hogy onnan a szomszédos országokba, illetve a szomszédos országokból oda milyen formában valósul meg a diákok mobilitása. tíz anyaországi határ menti helyszínen és harmincnégy külhoni településen készítettünk kvalitatív interjúkat pedagógusokkal és polgármesterekkel a mobilitás jelenlévő gyakorlatai kapcsán. Továbbá magyarországi határ menti középiskolákban végeztünk felmérést hetvenhat helyszínen. A határ menti mobilitás az utóbbi években, különösen az EU-csatlakozáshoz kapcsolódóan a határ viszonylag könnyű átjárhatósága és a munkaerőpiaci-gazdasági vándorlások következtében jelentős erősödést mutat. Partiumból Debrecenbe, Nyíregyházára a szélesebb iskolaválaszték, Kárpátaljáról Északkelet-Magyarországra, Délvidékről Bács-Kiskun és Csongrád megye iskolavárosaiba a vélt vagy valós magasabb oktatási színvonal miatt vezetnek tanulói útvonalak. Felvidéken egy-egy határ menti nagyváros vagy üzem teremt alapot a későbbi eredményes elhelyezkedés reményével az iskolai mobilitásnak. Szerencsétlen esetben ez a mobilitás egy tanuló esetében az adott nemzetrész végleges elhagyásának első lépcsője lehet. Kisebb számban, de az anyaországi diákok körében is tapasztalható kiáramlás: jellegzetes például a Vas és Zala megyeiek Ausztriában tanulása, vagy az abaúji Cserehátról Kassára vándorlás.

A határon átívelő mobilitással leginkább érintett középfokú képzési helyszínek Magyarországon (NSKI 2019, saját szerkesztés)

A több helyütt tapasztalható határon átívelő nagyvárosi agglomerációk előbb-utóbb jelentős határon átívelő oktatási ingázást is magukkal hoznak, azaz az oktatási vonzáskörzetek is átterjednek a határon (pl. Pozsony, Nagyvárad, Kassa, Szeged térségében). Utalni kell arra is, hogy – különösen Erdélyben és Délvidéken – a határ menti mobilitáshoz hasonló tendenciákkal és következményekkel jár a tömb és szórvány közötti mozgás, a gyakran jobb minőségű és szélesebb palettájú tömbbeli oktatás miatt. A nem koordinált mobilitás azzal a következménnyel járhat, hogy a kiürülő iskolák lehetőségei tovább csökkennek, osztályösszevonások, szegregálódás érinti őket.

Átjárhatóság

Megvizsgáltuk az átjárhatóságot is a Kárpát-medence magyar közoktatásában, ez alatt azt értettük, hogy a különféle oktatási szintek közt milyen lehetőségei vannak a diákoknak a sikeres átmenetre. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ha anyanyelvi iskolából államnyelvibe, vagy külhoni nemzetrészből anyaországi területre, esetleg két külhoni nemzetrész dimenziójában következik be váltás, milyen esélyekkel és nehézségekkel szembesülnek a diákok. E témakörben elsősorban az érintett államok oktatási törvényeit, rendeleteit tanulmányoztuk, illetve külhonban huszonkét helyszínen tettünk fel kérdéseket az átjárhatósággal kapcsolatban általános és középiskolai pedagógusoknak. Vannak arra utaló jelek, hogy bizonyos esetekben könnyebb a határon túlról az anyaországba felvételizni, mint a nemzetrészen belül továbbtanulni, ugyanakkor az anyaországba való átjárhatóság nem teljesen akadálymentes. Előbbi helyzet különösen a túlzó elvárásokat támasztó osztályozóvizsgákhoz és az anyanyelvi készségeket elváró államnyelvi érettségihez kötődik. Mindez az elkallódó tehetségek magas számát is eredményezheti.

Döntéshozói interjúk

Interjúkat készítettünk a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatásügy döntéshozó, döntésbefolyásoló Kárpát-medencei magyar köz- és felsőoktatási szakembereivel. Mivel az oktatásügyet Kárpát-medencei szinten vizsgáljuk, alapvető szempont volt, hogy a magyarországi szereplők mellett a külhoni magyarság képviselőit is megszólaltassuk, így minden nemzetrészből megkérdeztünk szakembereket. Az interjúk során megkérdezett oktatási szakemberek nagy része kiemelte, hogy a hazai oktatás továbbfejlődésének legfőbb irányai az élethosszig tartó tanulásra nevelés, az élménypedagógia irányába ható oktatás, valamint az együttműködésre való nevelés kell, hogy legyenek. A köznevelés feladata kell, hogy legyen a gondolkodásra, az életre, a családi életre, az egészséges életmódra való nevelés mellett a pénzügyi, erkölcsi, illetve a kulturális nevelés is. Mindezek elérésére a hazai oktatásnak is segítségül kell hívni a mai modern kor vívmányait; növelni kell az IKT eszközök használatát, valamint segíteni a digitális kultúra elterjedését, valamint a médiatudatosság megteremtését. Ezek mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű tanulók problémáira, különös tekintettel a roma felzárkóztatás, valamint a korai iskolaelhagyás kérdéseire mind az anyaországban, mind pedig külhonban. A megkérdezettek szerint kiemelt területnek kell tekinteni a külhoni magyar oktatás fejlesztését is; ezen belül az iskolafejlesztés, az iskolák fenntartásának, felújításának anyagi eszközökkel is történő támogatása továbbra is fontos feladat. A külhoni magyar oktatás sikerességéhez nagymértékben hozzájárulna továbbá a magyar nyelvű tankönyv ellátás további javítása, valamint a szakmai együttműködés folytatódó elmélyítése a hazai és határon túli pedagógus szervezetek között. E döntéshozó interjúkba felsőoktatási szakembereket is bevontunk, a külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények vezetőit.