Szered-Sempte hídfőerődítés

 

 

48°17.483 É

017°45.326 K

 

A Szered és Sempte közötti Vág-átkelőhely fontos szerepet töltött be még a 18–19. század folyamán is, amit az 1809. évi napóleoni háború során keletkezett tervek és iratanyag is alátámaszt. 1809 második felére vannak keltezve azok a jelentések, amelyek Radetzky marsall számára készültek a császári sereg Szered melletti állásairól és a hídfőállás építéséről. A fennmaradt tervek szerint a nyugat felől várható támadás kivédésére látták el védelemmel az átkelőhelyet. A gázlónál egy koronaműhöz hasonló sáncmű épült, a két rövid kurtina szakaszon lévő kapu előtt egy-egy kis méretű ravelinnel. A kissé délebbre, az egykori vártól északkeletre lévő másik átkelőnél szögletes sáncmű épült. A folyópart nyugati előterét négy darab négyszögletű, és egy szabálytalan hatszögletű zártsánccal védték, a folyótól 200–300 méteres távolságban. A háború befejezése után, 1810–1811-ben újabb terv készült az átkelő körzetének sáncokkal történő erősítésére. Még 1863–1864-ben és 1869-ben is íródtak jelentések a hídfőerődítésen végzett munkálatokról.

Terepbejárásunk során a 20. században jelentősen átalakított és részben beépült terepen már nem sikerült azonosítanunk a 19. századi sáncművek maradványait.

 

Források:

ÖStA KA K VII k 270 (1809) Szered környékének térképe a Vág mellett

ÖStA KA K VII k 271 (1809) Jelentés Radetzky marsallnak a császári sereg Szered melletti állásairól

ÖStA KA K VII k 272 (1809) Jelentés Radetzky marsallnak a szeredi hídfő építéséről

ÖStA KA K VII k 120 (1810–11) Hídfő Szerednél

ÖStA KA K VII k 275 (1863–64) Hídfő Szerednél

ÖStA KA K VII k 277 (1869) Hídfő Szerednél

 

Képek:

Szered, a Vág hídfő feltételezett helye

A szeredi hídfő és a települést körülvevő redutok tervrajza, 1810-11 (ÖStA KA K VII k 120-08)