Udvard

 

 

H Udvard, Komárom vm.

SK Dvory nad Žitavou

 

47°59.594 É

018°15.307 K

 

Érsekújvártól 7 km-re, keletre, a Kisalföld északkeleti szélén fekszik Udvard község. A falu nyugati szélétől kb. 400 méterre található a mezőgazdasági területtel körülvett, 132 méter magas Kálvária-domb. Ezen állt hajdanán az a 11. századi királyi udvarház, amelyről a település a nevét nyerte.

A dombtetőn az államszervezés időszakában épült fel a királyi udvarház, mellette a Szent Márton-kápolnával. I. Géza király 1075-ben a garamszentbenedeki apátságnak adományozta az udvarházat és a Szent Márton-kápolnát, valamint Udvard 40 ekényi földjét, 20 házzal és annak szolgáival. Az udvarházról több történeti forrás nem maradt fenn.

Podhraczky József az 1820-as években arról számolt be, hogy a dombon némi beásást követően még az ő idejében is “valami nagy épületnek alapkövei” kerültek elő.

1985-ben publikált művében Alojz Habovštiak leírja, hogy amikor 1943-ban a harangtorony betonozásának földmunkáit végezték, egy korábbi, ismeretlen rendeltetésű épület kőből rakott alapjaira bukkantak. Más alkalommal egy román kori oszlopfő töredéke került innen elő, ez a kőfaragvány az érsekújvári múzeumban található. A domb felszínén gyakran előfordultak korábban a 10. és a 15. század közötti időszakra datálható cseréptöredékek.

Alexander Ruttkay a mai Szlovákia síksági részein a 11–17. század közötti időszakban fennállt erődített helyekről írott tanulmányában említi röviden a 11. századi királyi udvarházat.

A domb legszembetűnőbb része az északkeleti oldalon emelkedő, szabályos ovális alaprajzú, 43×33 méter átmérőjű, kisebb domb, amelyen napjainkban az 1855-ben épített kápolna és a hozzá nyugatról felvezető széles lépcsősor található. Ettől a kisebb kiemelkedéstől délnyugatra egy átalakított felszínű, nagyobb dombrész található, amelynek mérete 215×127 méter. Ezt a ligetes dombot úgy alakították ki, hogy a keleti részén induló kálvária stációi a domb lábánál csigavonalban körbejárhatóak legyenek, és az út végül a magaslat keleti oldalának középső harmadában emelt feszülethez érkezzen. Az oklevélben említett udvarház és kápolna helye pontosan nem ismert, de feltehetően az északkeleti kisebb dombon állhatott. Az 1860-ra befejezett kálvária és kápolna építése során a felszínt és a dombok peremét erőteljesen átalakították, így a korábbi építkezéseknek nyoma nem maradt.

Ezenfelül érdemes még megemlíteni, hogy Udvard központjától 3 km-re, délre egy Csikó-árok nevű, körülárkolt, kerek alaprajzú objektum állt valaha, amelyre a Harmadik Katonai Felmérés térképszelvényén Dénes József figyelt fel (tszfm. 123 méter). Szerinte egy Árpád-kori, kisméretű, fából épült nemesi vár állhatott itt, amely egy utóbb Udvard határába olvadt kisebb település birtokosáé lehetett. Az 1950-es években maradványai még némileg látszottak, azóta teljesen elszántották, pontos helye már nem határozható meg.

 

Források:

Podhraczky 1829. 48–49.

Gerecze 1906. 456.

MVV Komárom 1907. 137–138.

Györffy ÁMF II. 461.

Habovštiak 1985. 269.

PDOS I. 250.

Petrovay 2002. 200–201.

Dénes 2004. 126.

Ruttkay 2006. 384–385.

Keglevich 2012. 32, 197–198.

 

Képek:

A várterület északkeleti részén emelkedő kisebb domb

A Kálváriadomb délnyugati térségét borító ligeterdő

Az északkeleti dombon álló kápolna