Bát – castellum
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Bát, Hont vm.
SK Bátovce
D Frauenmarkt
48°17.471 É
018°44.744 K
Lévától 14 km-re északkeletre, a Selmec-patak partján fekszik Bát község. A település központjában lévő báti fortaliciumot, illetve castellumot a Lévai Cseh család építtette a 15. század közepén. Elsősorban Hont vármegyében lévő birtokaik központjaként szolgált, de harmincados állomásként is működött a Selmecbányára vezető út mellett. Először 1470-ben említik, 1473-ban várnagya is szerepel egy oklevélben. Egy 1575-ben kelt írott forrás szerint a törökök – többek között Báton is – palánkot, illetve erődöt akartak építeni. Nem tudjuk, hogy ez végül megépült-e, illetve a báti fortalicium felhasználásával kívánták-e mindezt megvalósítani.
A 17. században átépítették és reneszánsz stílusban kibővítették az épületet, majd ugyanezen század végén barokk stílusú kúriává alakították, amely az Esterházyak uradalmi központja lett. Ezután a birtok intézői és tisztviselői éltek benne. A 18. század végén tűz rongálta meg, de helyreállították. 1861-től a Schöeller család által bérelt birtokhoz tartozott. A 19. és a 20. században is történtek rajta kisebb-nagyobb átépítések. Utolsó tulajdonosa 1948-ban egy Kubinčať nevű fogadós volt. Ezt követően állami kézbe került, pusztulni kezdett, de 1976 és 1980 között helyreállították az épületet, amelyet a község kulturális célokra használt.
A téglalap alaprajzú épület középkori magja az egy helyiségből álló, alápincézett, kétszintes torony (lakótorony?). A 17. században a tornyot három oldalról körülépítették, így alakítva ki a napjainkban is látható épülettömböt. Az átépítés során megváltoztak az egyes helyiségek padlószintjei. Feltehetően a barokk kori helyreállítás alkalmával építették át a mennyezetet és nagyobbították meg az ablakokat, melyeket kőkerettel láttak el. Átalakították a tetőszerkezetet is. Az épületen belüli helyiségekben keresztboltozat és csehsüveg-boltozat látható, a korai toronyépület alatti pince dongaboltozatú. Erődítés nyomai napjainkban nem figyelhetők meg. A castellum épülete mellett ma is megvan az eredeti kút, a castellumhoz északkeletről csatlakozó keskeny udvaron voltak a gazdasági épületek.
Források:
Bakács 1971. 50–52.
Koppány 1999. 115.
Petrovay 2003. II. 29–30.
Tolnai 2011. 49.
Kép:
A castellum udvari látképe
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, I. kötet, Bát – castellum, 161–163.