Cseklész – Esterházy-kastély
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Cseklész
Sk Bernolákovo
48°12.098 É
017°17.209 K
A cseklészi vártól 200 méterre, északnyugatra áll az Esterházy-kastély. Helyén egy 17. századból származó rézmetszet szerint valaha erődített reneszánsz kastély állt.
Eva Križanová és Blanka Puškárová 1990-ben megjelent kötetükben hívták fel a figyelmet egy 1680-ban készült ábrázolásra, amelyet nagy valószínűséggel Matthias Greischer bécsi grafikus, rézmetsző készített. Ezen a metszeten egy háromszintes, négyzet alaprajzú kastélyépület látható, amelyet négyszög alaprajzú, lőréses védőfal kerített. Látható továbbá három, félkör alaprajzú, a körítőfalhoz csatolt, azzal egymagasságú, lőréses kis rondella is. A falakon belül gazdasági épület, illetve egy háromszintes, önálló torony figyelhető meg. Az építtető személyét egyelőre még homály fedi.
A 17. században ábrázolt épületnek a helyén készült el 1714 és 1722 között Esterházy (I.) József (1682–1748) ma is álló barokk kastélya, Anton Erhard Martinelli és Joseph Emmanuel Fischer von Erlach tervei alapján. Ezt az építkezést 1754 és 1758 között némi átalakítás és az épület kibővítése követte, amelynek kivitelezése az Esterházyak udvari építészéhez, Fellner Jakabhoz fűződik (a kastélykertet is ő alakíttatta ki). Mindez azonban már a kastély következő tulajdonosa, Esterházy (II.) József (1714–1762) kezdeményezéséből történt. Halálát követően Esterházy Ferencé (†1785) lett, aki 1766-ban itt látta vendégül Mária Terézia császárnét és családját. 1911-ben a kastély leégett, de gyorsan újjáépítették. Az épület 1945-ig az Esterházyaké maradt, utolsó birtokosa Esterházy Károly volt. 1945 áprilisában tábori kórházat rendeztek be falai között a települést elfoglaló oroszok. Az épület teljes kifosztását és jelentős rongálásokat követően 1947-ben államosították. 1948–1949-ben részben restaurálták, de nem megfelelő célra történő hasznosítása (szakmunkás kollégium) és későbbi teljes kiürítése révén az épület állaga tovább romlott. Az 1958-ban zajló, részleges renoválási munkálatok során csak a legszükségesebb teendőket végezték el. A kastélypark területén 1993 és 1995 között a Huma cég golfpályát építtetett. A kastély ugyancsak az ő tulajdonukba került, helyreállítására azonban nincs elegendő pénz.
A mai kastély U alaprajzú, a bejárat és az udvar nyitott része délkelet felé néz. A kastély délkeleti oldala előtt, a barokk építkezéssel egy időben árkot készítettek, melynek külső és belső oldalát téglafallal erősítették. Az árkon fahíd vezet át. A napjainkban látható kastélyon védelmi elemek vagy lőrések nincsenek.
Források:
Rados 1939. 42.
Križanová–Puškárová 1990. 37.
G. Györffy 1991. 92–94.
Horváth 1998. 56.
Kép:
A kastély délkeleti homlokzata
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, I. kötet, Cseklész – Esterházy-kastély, 269–270.