Csicsó – kastély
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Csicsó, Komárom vm.
SK Čičov
47°46.379 É
017°46.125 K
Csicsó község Komáromtól 22 km-re, nyugatra található. A település északi szélén áll az egykor erődítettként említett, majd a 19. század elején jelentősen átépített kastély.
Az erődített kastélyt I. Lipót engedélyét követően az 1660-as években építtette Zichy (I.) István gróf. “A falu felső határát mutatós és költséges vár erősíti meg” – írta róla Bél Mátyás, aki a 18. század első felében járt itt. Ipolyi Arnold pedig “egykor vizesárokkal és tornyokkal védett vár”-ként említi.
Mivel az 1764-es árvíz, majd később egy tűzvész során is megsérült, 1776-ban barokk stílusban újjáépítették. A Zichyek egyik fontos rezidenciája lett, Zichy (V.) István pedig a család csicsói ágát is megalapította. Az 1800-as évek elején a kastélyt klasszicista stílusban építették át. Zichy (VII.) István elhunytával (1853) a család férfiága kihalt. Idősebbik leánya, Zichy Mária Terézia kezével a császári és királyi kamarás Waldstein-Wartenberg Nepomuk János gróf szerezte meg. Halála (1876) után egy ideig második felesége, köröspataki Kálnoky Adél Mária viselte gondját a kastélynak és a birtoknak. Ennek második férje, Sabran-Pontevès de Elzéar máltai lovag, francia alezredes lett 1881-től a csicsói kastély ura. Mindketten a kastélyban haltak meg (Sabran-Pontevès 1894-ben, Kálnoky Adél Mária pedig 1905-ben). Csicsó birtokosa ezután Kálnoky Sándor (1888–1965) lett. 1945 után a kastélyt államosították, aztán ideiglenesen általános iskola kapott helyet benne. A leromlott állapotú épület sorsában akkor következett be változás, amikor a Kálnokyak visszakapták a kárpótlási törvény keretében. A család azóta fokozatosan állítja helyre az épületet.
Az 1660-as években I. Lipót várépítési engedélye nyomán emelt erődített kastély kiépítés utáni állapotát jól mutatja egy 1670-es években készült alaprajz és nézeti rajz. Az alaprajzon bemutatott épületrészek jelentős része ma is áll. A négyzetes alaprajzú udvart körülvevő épületszárnyak sarkain egy-egy szintén négyzetes alaprajzú saroktorony ugrik ki a homlokzati síkok elé. Az említett tervrajzon látható a kastélyudvar közepére tervezett főépület, amelynek déli oldalán egy lépcsőházat is magába foglaló torony látható a földszinten hozzá kapcsolódó loggiával. Az udvari kastélyépület délkeleti sarkába egy sokszögletű, hagymakupolás tornyot is terveztek. Ez a napjainkra teljesen eltűnt udvari épület két szint magasságú volt, kivéve az említett lépcsőtornyot, melyet öt szint magasra építettek. A központi épületrészt körülvevő saroktornyos kastélyépület északi, déli és keleti szárnyát beépítették, azonban a nyugati oldalon a kastélyudvart csak egy, a saroktornyokat összekötő hosszanti fallal zárták le, melynek belső oldalához egy kisebb gazdasági épület csatlakozott. Az épületegyüttes befoglaló mérete 62×62 méter volt.
A 18. század második felében többször is megrongálódott kastélyt 1776 után barokk stílusban építették át. 1766-ban a belső (udvari) palotaépületet lebontották, a lakóhelyiségeket áthelyezték a falak menti gazdasági épületekbe. A déli szárnyra emeletet építve alakították ki a dísztermeket.
Napjainkban a 19. század elején történt klasszicista stílusú átépítés következtében kialakult homlokzatot és megjelenést láthatjuk. Ekkor az udvart lezáró nyugati falat a csatlakozó gazdasági épületekkel együtt elbontották. A déli épületszárny és a keleti szárny déli fele jelenleg kétszintes, helyreállított klasszicista épület, déli homlokzatának közepén timpanonos rizalittal. Az északi és keleti épületszárny északi fele egyszintes, kivéve a saroktornyokat, amelyek itt is kétszintesre épültek. Az egész épületcsoport magastetős. Erődítettségnek sem a felszínen, sem az épületeken nincs már nyoma.
Források:
Ipolyi 1859. 57.
Gerecze 1906. 446.
SÚPIS I. 277.
Bél 1996. 245.
Petrovay 2002. 34–36.
Kép:
Csicsó, a kastély déli látképe
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, I. kötet, Csicsó – kastély, 283–285.