Dejte
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Dejte, Pozsony vm.
SK Dechtice
D Dechtiz
48°32.717 É
017°35.682 K
Nagyszombattól 20 km-re, északra található Dejte község. A régi falurész délkeleti szélén, az ott álló templomtól 80 méterre, délnyugatra emelkedik az egykori vár dombja.
A várat történeti forrás nem említi, régészeti kutatása még várat magára. Területét először Štefan Janšák írta le 1961-ben, aki a dombot őskori halomsírnak vélte. Megemlítette, hogy a helybéliek szerint a török pasa műve lehetett. Szlovák kutatók – Filip Jasso és Alexander Ruttkay – motte típusú várnak tartották. Utóbbi szerint a vár a 13–14. században állt fenn, platóján valószínűleg fatorony állhatott. Hozzáfűzte még, hogy a fontos közlekedési útvonal mellett fekvő falu első ismert tulajdonosa 1258-ban Kemen fia Dénes volt, és ez a nemesi székhely legkésőbb a 15. században megszűnt.
A szabálytalan ovális alaprajzú, mesterségesen emelt földhalom legnagyobb mérete észak–déli irányban 43 méter, kelet–nyugati irányban 34 méter. A domb platójának átmérője 26 méter. A dombtetőn jelenleg a Kármelhegyi Boldogasszonynak szentelt, 1736-ban épült kápolna áll (építtetője a helybéli molnárlegény, Oravec János volt). A kiemelkedés északkeleti részén egy kereszt látható. A domb legkiemelkedőbb pontja az északnyugati oldala előtt elvezető út szintjéhez képest kb. 5 méter magasságú. A dombtetőre annak északi oldala felől vezet fel az út. A felszínen erődítésnyomok nem láthatók.
Források:
Janšák 1961. 293–294.
Ruttkay 1990. 145–146.
Györffy ÁMF IV. 371.
Ruttkay 2007. 281.
Jaššo 2007. 126, 129.
Kép:
Dejte, a vár alaprajza E. Blažová és M. Bartík nyomán
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, I. kötet, Dejte, 290–291.