Galánta-Nemesnebojsza – Nebojsza-kastély
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Galánta, Pozsony vm.
Sk Galanta
D Galanta
48°13.177 É
017°43.638 K
Mátyusföldön, Galánta központjától északra, 3 km-re, az egykor önálló, ma már Galántához tartozó Nemesnebojsza község nyugati szélén, a Sempte irányába vezető főút mellett található a Nebojsza-kastély romja.
Nebojsza kastélyát a történeti forrásokkal eddig nem bizonyított, régi hagyományok szerint Luxemburgi Zsigmond király építtette, majd idővel Norinberg nevű pohárnokának adományozta, akinek leánya révén a Balogh család tulajdonába került. A négyszög alaprajzú, sarkain ötszögletű bástyákat utánzó tornyokkal és zárt belső udvarral rendelkező kastélyt a kutatások jelen állása szerint a Balogh család építtette a 16. század végén. Az emeletes kastélyépületet a 17. század elején átépítették és védelmi elemekkel látták el, hogy ellenállhasson a várható török támadásoknak. A Rákóczi-szabadságharc során, 1709 szeptemberében Siegbert Heister császári főparancsnok német és rác ezredeket vezényelt a településre, illetve a kastélyba. 1716-ban Szluha Ferenc nádori ítélőmester vette zálogba a kastélyt és birtokát. 1736-ban a Viczay-Héderváry családé, majd Viczay Anna kezével Schlossberg László pozsonyi alispán szerezte meg. Ezután a zalabéri Horváth családé lett, később Draveczky báróné és Amadé gróf zálogbirtoka, míg végül az egész birtok a kastéllyal együtt Galgóczy Antal birtokába jutott. A Galgóczy családtól 1849-ben Gülcher Jakab Tivadar vette meg, majd annak fia, Gülcher Ármin lett a tulajdonosa. A második világháború után államosították.
Az 1305 m2 alapterületű, 47×53 méter befoglaló méretű kastély északi szárnyát a 20. század elején lebontották, így ezután az eredetileg zárt udvar megszűnt, és észak felé nyitott lett. A 20. század közepétől a helyi állami gazdaság irodahelyiségei, raktárak, lakások kaptak helyet falai között, ami az épület állagának jelentős lepusztulásához vezetett. 1979-ben vették fel műemléki listára, tervezett renoválását megelőzően elvégezték az előzetes építészeti, történeti kutatást, valamint a statikai felmérést is, azonban tényleges felújítására nem került sor. Leromlása oda vezetett, hogy 2008 után megkezdték elbontását. 2015-ben már csak a délkeleti, ötszögletű saroktorony és a hozzá kapcsolódó épületrészek álltak. A kastély többi részét teljesen lebontották.
Források:
MVV Pozsony 1904. 98–99, 681, 684.
Thaly 1905. II. 245.
Demkó 1914. 214.
Závodszky 1922. 259.
Mrňa 1990a. 20.
Lelkes–Pongrácz–Ragač–Strešňák–Tandlich–Federmayer 2008. 38.
Szluha 2012. 17.
Kép:
A kastély romjai nyugatról
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, I. kötet, Galánta-Nemesnebojsza – Nebojsza-kastély , 391–392.