Galánta – reneszánsz kastély
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Galánta, Pozsony vm.
Sk Galanta
D Galanta
48°11.712 É
017°43.994 K
Galánta városának északkeleti részén, az észak felé vezető, mai nevén “Esterházyovcov utca” nyugati oldalán áll a felújított, kisebb Esterházy-kastély épülete.
A reneszánsz kastély létrejötte az Esterházy családhoz kapcsolódik. A 16–17. század fordulóján építették, 1609 előtt. Az Esterházy Ferenc (†1604) által megkezdett építkezést fiai (elsősorban Esterházy Miklós) fejezték be. A 18. század második felében, valószínűleg Esterházy István (1663–1714) kezdeményezésére került sor a kastély barokk átalakítására. A 19. század elejétől az Esterházyak már többnyire a másik, nagyobb galántai kastélyukban tartózkodtak.
A 19. század második felében, illetve a 20. század elején a kastély állaga fokozatosan leromlott. A 20. század elején a diószegi cukorgyár raktára volt, majd műhelyeket, tornateremet, műtermeket hoztak benne létre. Az 1970-es években az épületet övező erődítést lebontották, és a kastélyt szintén lerombolásra ítélték. Csupán a műemlékvédelmi hivatal munkatársainak erőteljes tiltakozása és beavatkozása nyomán sikerült megmenteni, és ezt követően elkezdődött a műemlék felújításának előkészítése. A kastély helyreállítása több mint tíz évig tartott. Jelenleg múzeumként szolgál, és házasságkötő terem is működik falai között.
A téglalap alaprajzú, kétszintes épület befoglaló méretei 30×17 méter. A 16–17. század fordulóján épült kastély eredeti elrendezése napjainkig fennmaradt, mindössze a nyugati oldal közepén lévő bejárat fölé emelt tornyot bontották vissza később, a második szint párkánymagasságáig. Az 1609 előtt befejezett épület földszintjén és emeletén szimmetrikusan elhelyezett, nagy méretű ablakok készültek. Az alagsori boltozott helyiségeket vakolatlanul hagyták, míg a földszinti helyiségeket díszítőfestéssel látták el. A kastélyépület utolsó átépítése a 18. század második felében történt, ekkor nyerték el mai formájukat a manzárd-tetőszerkezet, az emeleti szint boltozatai és a homlokzat díszítményei.
A kastélyt egy szabályos téglalap alaprajzú védőfal vette körül, melynek építését 1647–1648-ban fejezték be. Az 52×40 méteres területű védőfalak sarkain hajdanán ötszögletű bástyák emelkedtek, azonban a falakat a 20. század 70-es éveiben lebontották. A visszabontott bástyák falain egykor lőrések sorakoztak. Napjainkban a védőfalnak csak alapjait szemlélhetjük meg. A védőfal felvonóhidas kapuja a déli oldalon volt. A falak külső oldalán egykor vizesárok fokozta a kastély védhetőségét, ennek sem maradt nyoma.
Források:
MVV Pozsony 1904. 66.
SÚPIS I. 366.
Pekarovič 1996. 68–69.
Kép:
A kisebbik Esterházy-kastély és a déli bástya alapfala
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, I. kötet, Galánta – reneszánsz kastély, 388–389.