Garamszőlős – Kriván
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Garamszőlős, Bars vm.
SK Rybník
48°19.589 É
018°33.507 K
Lévától 10 km-re, északnyugatra fekszik Garamszőlős község. A falutól északra, a Garam bal (keleti) partján, a 316 méter magas Kriván- (Krivín-) hegyen régi vár nyomai találhatók.
Történeti adatok nem ismeretesek a várról. A délnyugat–északkelet irányban elnyúló, sziklás hegyen már az őskorban magaslati telepet hoztak létre, amely az itt talált leletek szerint a Hallstatt-korra (a korai vaskor időszakára) keltezhető. A vár építését Alojz Habovštiak a 9. század második fele és a 10. század első fele közé datálta. Az Anton Točík által a lelőhelyen talált cserepek nem publikáltak, az eddigi szlovák kutatást röviden összegezve Igor Hrubec megismételte Habovštiak keltezését (PDOS I. 163.).
Habovštiak úgy vélte, hogy a garamszőlősi Kriván három másik, közeli várral (Szentbenedekkő, Garamtolmács, Kiskoszmály) együtt, azonos időben épült fel. Ezek szerinte a dél felől Közép-Szlovákiába vezető, általa “Szlovák Kapu”-nak nevezett völgyszorosban egy várrendszerhez tartoztak, és egy stratégiailag fontos útvonalat figyeltek meg, ezenfelül menedékhelyként is szolgáltak. Habovštiak úgy gondolta, a helyi szláv lakosság ezekkel a várakkal védekezett a magyarok ellen, akik a Garam völgyén keresztül a gazdag érclelőhelyekhez próbáltak eljutni.
Véleményünk szerint a Morva Fejedelemség 902 és 908 közötti bukása után, a 10. század elejétől a Garam völgyében sem jöhetett létre szervezett és tartós ellenállás a magyar törzsekkel szemben, amelyek a Dunától északra eső területeket is fokozatosan az uralmuk alá vonták. Sokkal valószínűbb, hogy a folyóvölgy fölé épült szláv várak – így a Kriván is – ettől az időszaktól kezdve magyar fennhatóság alatt működtek még egy ideig. Az viszont joggal feltételezhető, hogy a Krivánon épült erősség a Garam mentén a hegyek között északnyugat felé vezető fontos útvonalat ellenőrizte fennállása során.
A hegygerincen északkelet–délnyugati irányban elnyúló, többrészes vár 9,4 hektárnyi területet foglal el. Teljes hossza mintegy 1050 méter, legnagyobb szélessége pedig 160 méter. A Kriván-hegy északnyugati, Garam felé eső oldala rendkívül meredek, szinte függőleges sziklafal. A délnyugat felől északkeleti irányban emelkedő hegygerinc közepe táján van a 316 méteres magassági pont, azonban a várrendszer északkeleti végéhez közel egy ennél magasabban fekvő, 320 tszf. magasságú kiemelkedés is található. A délkeleti hegyoldal erősen lejtős, de nem járhatatlanul meredek. Magát a várat az északnyugati sziklafaltól kiinduló, majd oda ívesen visszacsatlakozó sáncokkal három nagyobb, délnyugatról indulva 260, 320 és 370 méter hosszan elnyúló várrészre tagolták. A három nagyobb délnyugati várrészt védő egykori sáncok a terepen ma már alig láthatók, többségükben terasszá koptak. A legnagyobb, 370 méter hosszú várrészhez az északkeleti oldalán további két, kisebb területű, szintén sáncokkal övezett várrész csatlakozik. Ezek északkelet–délnyugat irányú mérete 30 és 70 méter. Itt, az északkeleti kisebb, délnyugattól számítva negyedik várrésznél, a 316 méteres magassági pont környezetében láthatók a legjobb állapotban megmaradt sáncok, melyek belső oldalukon ma is kb. 2 méter, keleti külső oldalukon pedig 4–6 méter magasak. Az északkeleti utolsó íves sánc közepéhez csatlakozva egy egyenes sánc épült keleti irányban, amely kb. 600 méter hosszúság után elenyészik. Ezen a hosszanti sáncon, kb. 100 méterre az említett utolsó, íves sánctól alakították ki a kaput, amelyen át a sánc és a függőleges sziklafal közé eső területre lehetett jutni. Innen vezetett tovább az út az északkeleti kisebb várrészek területére.
Források:
MVV Bars 1903. 36.
Janšák 1929. 27–30, Tab. XI.
Habovštiak 1974. 3–6.
PDOS I. 163.
Bednár 2004. 13.
Kép:
A Kriván sziklái nyugatról
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, I. kötet, Garamszőlős – Kriván, 411–412.