Kerencs
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Kerencs, Nyitra vm.
SK Krnča
48°31.884 É
018°15.462 K
Nagytapolcsánytól 8 km-re, délkeletre, a Dršna-patak két partján fekszik Kerencs község. A falu központjától 1200 méterre, délre emelkedik a 385 méter magas Tábor-hegy. Az itt épült várról történeti forrás nem ismert. Területén Blažej Beňadik 1965–1966-ban végzett régészeti kutatást (lásd PDOS I/2. 335.). Az általa talált cserepek tanúsága szerint a hegytetőn már a vaskorban (Hallstatt- és késő La Tène-kor) erődített telep létezett. A 11–12. században, majd pedig a 15. század folyamán egyaránt vár állt itt, de terjedelmük az őskori várnál jóval kisebb volt. Alojz Habovštiak azok közé a kis méretű, különböző szerkezetű várak közé sorolta, melyek a 12. és a 15. század között a vidéki nemesség középső rétegének kezén voltak. A várat az itt előkerült leletek szerint a husziták is birtokba vehették 1430 körül. Pusztulásának ideje és körülményei nem ismertek.
A Tábor-hegy észak–északkeleti oldalában kőbánya működik, erről az oldalról a hegy jókora részét lebányászták. Ennek ellenére a hegytetőn a kiterjedt őskori vár árkainak és sáncainak még jelentős maradványai figyelhetők meg. A megmaradt, szabálytalan háromszög alakú várterület legnagyobb hossza kelet–nyugati irányban 139 méter, észak–déli irányú legnagyobb mérete az északi, lebányászott oldaltól a déli várcsúcsig 142 méter. A várhely legmagasabb pontja a nyugati oldalon található, ahonnan a lejtős terepen lefelé haladva hármas árokrendszer nyomait lehet felfedezni, egészen a vár keleti széléig. A vár déli oldala alatt meredek, helyenként sziklás lejtő található, emiatt ezen a részen külön erődítést nem építettek. A régészeti irodalomban említett huszita vár létrehozására a legalkalmasabb hely az őskori vár nyugati részén kínálkozott, azonban ennek felszíni nyomai a súlyosan csonkolt várterületen már nem láthatók.
Források:
Habovštiak 1972. 4, 6, 8.
PDOS I/2. 335.
Ruttkay 2006. 402.
Kép:
A kőbányászattal kettévágott várhegy északról
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, I. kötet, Kerencs, 584–585.