Keresztúr – Hrussó – erődített ostromtábor
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Keresztúr, Bars vm.
Sk Hostie
48°28.573 É
018°25.449 K
Hrussó várától kb. 300 méterre, délnyugatra fennmaradt egy erődített ostromtábor maradványa, jól látható árokkal és sánccal. Alaprajzát Martin Bóna tette közzé 1994-ben. Építése Hrussó várának 1403. évi bevételéhez köthető.
1402–1403 fordulóján a Zsigmond király uralmát ellenző országnagyok Váradon a távollévő Nápolyi László királynak fogadtak hűséget és úgy határoztak, hogy Zsigmondot megfosztják trónjától. Miután a főurak Nápolyi Lászlót az országba hívták, a Hrussó várát zálogként birtokló Kanizsaiak is a trónkövetelő hívei mellé csatlakoztak. Ezért Zsigmond király Forgách Péter nyitrai püspök főispánt bízta meg, hogy a hűtlenné vált Kanizsaiaktól ragadja el a várat. Forgách seregével 1403 szeptemberében nekifogott a vár ostromának, amelynek megkezdésekor a vártól délre lévő sziklagerinc oldalában erődített tábort, ún. “ellenvárat” építtetett. Az ostromtábor kiépítését megakadályozandó, a szintén Nápolyi László pártján lévő Kistapolcsányi Péter fia János a várhoz vonult seregével. Forgách katonái azonban heves összecsapást követően a támadókat és a segítségükre kitört várvédőket is visszavonulásra kényszerítették (Kistapolcsányi a közelharc során szerzett sebeibe rövidesen belehalt). Az erődített tábor ezután hamarosan elkészült, és a felmentő sereg kudarcát látva Hrussó őrsége néhány nap elteltével megadta magát. Utóbb fölmerült, hogy az ostrom költségeit a lázadó Kistapolcsányiaknak kellene megfizetniük, Zsigmond király azonban 1403. október 8-án kegyelemben részesítette a vele szemben felkelőket, amennyiben azok beszüntetik az ellenségeskedést. Így aztán a kártérítésre, illetve a költségek ügyére fátylat borítottak.
A tábor erődítésének nyomai ma is jól megfigyelhetők. A tábor központjában kiemelkedő, észak–déli irányban 18 méter, kelet–nyugati irányban 9,5 méter méretű, szabálytalan ovális alaprajzú sziklafennsíkot részben árok övezi. Az árok ma is jól látható a dél felé lejtő plató keleti, nyugati és déli oldalán. A legjobban látható rész a déli oldalon húzódik, ahol az árok szélessége eléri a 8 métert, relatív mélysége a külső oldalán húzódó sánc peremétől mérve 1,5 méter. A keleti és a nyugati oldalon az árok elkeskenyedik (keleten 5,7 méter, nyugaton pedig 6,2 méter széles), majd mindkét oldalon belesimul a sziklát övező terepbe. Az erődített plató környezetéből mintegy 8 méterrel emelkedik a környező terepszint fölé. Északkeleti oldalán a fennsíkhoz képest 3 méterrel lejjebb egy kisebb nyúlvány található. A sánccal védett kiemelkedés északi és északnyugati előterében lévő lankás terep adott lehetőséget az ostromlók táborának elhelyezésére. A központi területet az elmúlt években részben szederbokrok nőtték be, ezért azokon a részeken nehezebben bejárható.
Források:
Soós 1913. 170.
Haiczl 1932a. 26.
Bóna 1994. 218–225.
Képek:
Az ostromvár déli sánca
Az ostromvár dombja délkeletről
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, I. kötet, Keresztúr – Hrussó – erődített ostromtábor, 589–590.