Malacka – erődített kolostor
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Malacka, Pozsony vm.
SK Malacky
D Malatzka
48°26.141 É
017°01.127 K
Pozsonytól 36 km-re, északra fekszik Malacka városa. A városközpontban található a ma is jó állapotban lévő ferences kolostor épülete, amelyet Fekete kolostornak is neveztek.
A kolostor helyén a 16. században a Balassák erődített udvarháza állt. Miután a Balassák a 17. század első felében kihaltak, Malacka 1634-ben az erdődi Pálffy család kezébe került. Pálffy Pál nádor döntése nyomán a Balassák udvarházát – amely akkoriban elhagyott volt – erődített kolostorrá alakították. Amikor Pálffy 1653. október 11-én a kolostor alapító iratát aláírta, az építkezések már jó néhány éve zajlottak. A Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának szentelt katolikus templomot a kolostorhoz csatolták, belső kialakítása 1660-ban fejeződött be. Az első ferencesek már 1652-ben ideérkeztek. A kolostort a török veszély idején és a Habsburgok elleni felkelések időszakában, a 17. században védőfalakkal erődítették.
Az egész épületegyüttes reneszánsz és barokk stílusban épült, és nagyrészt napjainkig fennmaradt. A kolostor templomában erdődi Pálffy Miklós nádor (†1732) faragott síremléke látható, amelyet Johann Nicolaus Moll és Antonio Corradini készített 1740–1741-ben (a család kriptája a templom alatt húzódik). A barokk főoltárt ismeretlen mester emelte 1720 körül, az ugyancsak barokk orgona Guido Dietrich barát munkája 1729-ből.
A többosztatú, háromszintes kolostorépület egy közelítőleg téglalap alakú területet foglal el (itt állhatott egykor a Balassa-udvarház). Az épületegyüttes két, észak–déli tengelyű épülettraktusból, az azokat déli végüknél összekötő kelet–nyugati irányú épületrészből, valamint a két észak–déli tájolású épületrész közepénél még egy, azokat összekötő épületszárnyból állt. A kolostort északi oldalán a keleti tájolású Szeplőtelen Fogantatás-templom zárja le, melybe a kolostorépület keleti traktusából közvetlen átjárás lehetséges. A leírt épületcsoport részei között két zárt udvar alakult ki, egyik a kolostorépület kelet–nyugati irányú összekötő szárnyának északi, a másik annak déli oldalán. A kolostorépület déli szárnyát a 20. század első felében lebontották, helyébe emelték a Szent Ferenc Gimnázium épületét.
A kolostor és a hozzá kapcsolódó templom körül szabálytalan téglalap alaprajzú védőfal épült, sarkain egy-egy négyszög alaprajzú toronnyal, amelyek kissé kiugranak a falsíkok elé. A falakkal határolt terület méretei a következők: az északi oldalon 138 méter, a keleti oldalon 199 méter, a déli oldalon 131 méter, a nyugati oldalon pedig 184 méter hosszúságú. A falak magassága 2,5 méter. A kerítőfalon lőrések vagy azok nyomai nem láthatók. A sarkokon épült, négyszög alaprajzú tornyok mérete 6×6 méter, kivéve az északnyugati tornyot, amely 7×7 méter méretű. A falakkal ellentétben a tornyok lőrésekkel épültek, melyekből több ma is megfigyelhető, főként a tornyok belső oldalán. A védőfalakon egykor három kapu volt, melyek közül kettő az északi oldalon ma is megvan, a harmadik, nyugati kaput mára befalazták. Az északi oldalon, az említett két kapu között a későbbi átépítések során újabb kapunyílást készítettek (ez ma a főbejárat), valamint a keleti oldalon is vágtak egy új bejáratot.
Források:
SÚPIS II. 273.
Šíp–Trebišovský 1996. 157–180.
Hallon 2001. 5–40.
Bellan–Šíp–Yukovic 2006. 54–60.
Képek:
Malacka, a templomkert kapuja (Rastislav Tóth szívességéből)
Malacka, a kolostor alaprajza 1930 előtt (Rastislav Tóth szívességéből)
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet, Malacka – erődített kolostor, 742–743.