Pernek – Zámcisko
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Pernek, Pozsony vm.
SK Pernek
48°21.947 É
017°09.171 K
A Pozsonytól 32 km-re, északra fekvő Pernek község keleti szélén, a Bazin és Pernek között vezető főút északi oldala fölé emelkedik az erdővel borított, Zámcisko nevű magaslat (364 méter), amely valaha várnak adott helyet.
A várról történeti forrás nem ismeretes. 1983 júniusában Michal Slivka kisebb régészeti ásatást végzett maradványai között. A kutatás során nem sikerült korhatározó leletet találnia, mely elősegítette volna a várhely közelebbi, pontosabb datálását. Slivka felvetette azt a lehetőséget, hogy a modrai és a szentgyörgyi korai várakhoz hasonlóan a perneki vár is fennállt menedékvárként már a 9. századtól. Hozzátette ugyanakkor, hogy később is felépülhetett, mint a Magyar Királyság egyik fontos határvára. A Pozsonyi Nemzeti Múzeum gyűjteményében őriznek ugyanis egy piramis alakban végződő, horgos nyílhegyet, amely a várhegyről származik, bár megtalálási körülményei közelebbről nem ismertek. Ez a lelet Slivka szerint megerősíti azt a vélekedést, miszerint az erődítés fennállása a 11–12. századra tehető. Alexander Ruttkay 1996-ban Perneket 13. század előtti, királyi alapítású, hegyi szorost ellenőrző faszerkezetű várként említi.
A dombtetőn északnyugat–délkeleti irányban elhúzódó, közel ovális alaprajzú, kettős sánccal védett várterület található. A belső, szintén ovális várrész mérete 100×50 méter. Ennek nyugati része valószínűleg a korábban itt zajló bányaművelés miatt erősen bolygatott, illetve elpusztult. A belső várrészt ma is jól látható árok, és külső oldalán sánc veszi körül a már említett, elpusztított nyugati oldal kivételével. A nyugati oldal bolygatott részein azonban megfigyelhető, hogy a külső sánc szárazon rakott kősorokat is tartalmaz. A kb. 3–4 méterrel a környezete fölé emelkedő belső várat alacsonyabb szinten egy második árok és sánc veszi körül, amely a délnyugati oldalon a belső vár sánca mellett, illetve alatt található, majd délkeleti irányba továbbhaladva és ívesen visszafordulva északnyugat felé, a belső vár északkeleti oldalához csatlakozik, de itt egy kb. 70 méteres szakaszon nem épült ki a hegy meredeksége miatt. Ez a külső árok és sánc a belső vár délkeleti oldalán egy félhold alakú területet kerít körbe, ahol így külső várterület alakult ki. Valószínűsíthetően ezen az oldalon nyílt a vár bejárata is. A második sánc a belső vár nyugati oldalától tovább folytatódik északnyugati irányba, majd északkelet felé visszafordulva szintén csatlakozik a belső vár védőárkához. Az északkeleti oldalon ez a külső sánc nem maradt meg olyan határozott formában, mint a vár többi részén, hanem csak lekopott teraszként figyelhető meg. A második, sáncrendszerrel védett terület északnyugat–délkeleti irányban 170 méter, délnyugat–északkeleti irányban 80 méter méretű.
Források:
Novák 1897. 236.
Janšák 1930. 63.
Ruttkay 1975. 167.
Slivka 1987. 36–37.
Ruttkay 1989. 67.
Ruttkay 1996. 105.
Ruttkay 1999. 19.
Plaček–Bóna 2007. 234, 341.
Kép:
A Zámcisko magaslata dél felől
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet, Pernek – Zámcisko, 933–934.