Pozsony – Lamacs – Handelhügel
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Pozsony, Pozsony vm.
Sk Bratislava
D Pressburg
48°10.352 É
017°03.872 K
Pozsony központjától 10 km-re, északnyugatra fekszik Lamacs (németül Blumenau) falu, amely 1946-tól Pozsony városrésze lett. A falu központjától 2,3 km-re, délkeletre található a közelmúltban jelentősen megcsonkított Handelhügel-domb, amelyen a középkorban várat emeltek. A domb a 19–20. század folyamán a Lamacsi út és a Polianky utca kereszteződése felett állt (a Polianky elnevezés először egy 1870-ben készült térképen tűnt fel). A vár nyomait a 2000-es évek elején épült D2-es autópálya munkálatai során, illetve a várdomb alatt fúrt alagút készítésekor nagyobbrészt elpusztították. Területét jelenleg északnyugatról a Pod brehmi, északról a Polianky, északkeletről pedig a Dúbravska cesta utca veszi körül.
Történeti adat nem maradt fenn az erősségről. A régészeti kutatás (1999) sem tett lehetővé pontosabb kormeghatározást a középkoron belül. A leletszegénységből feltételezhető, hogy ideiglenes menedékhely vagy erődítés lehetett, amelyet csak háborús időkben láttak el őrséggel.
A vár a Pozsony északnyugati részéből a Kis-Kárpátok déli átjáróján keresztül a Morva folyóig tartó Hegyhát (Záhorie) térsége felé vezető, igen jelentős út felett épült. Építtetője Zdeněk Farkaš szerint Pozsony város bírája, Ulrich fia Jakab lehetett. Amikor a lázadó Péter fia János a pozsonyi várat az 1270-es évek vége táján megtámadta, Jakab az uralkodót hűséggel szolgálva megtartotta az erősséget. Ezért IV. László király 1280-ban Jakabnak adományozta az akkor még lakatlan Plumow (Blumenau) földet. Jakab 1288-ig szerepel a forrásokban; helységeket alapított, a hegyoldalakra szőlőt telepített és malmokat építtetett. Farkaš szerint Jakab pénzügyi lehetőségeit figyelembe véve joggal feltételezhető, hogy ő emeltetett várat a dombtetőre.
Az útépítés földmunkáinak megkezdése előtt, 1999-ben Elena Blažová és Martin Bartík készített felmérési rajzot a várról, melynek leletmentő régészeti ásatását Zdeněk Farkaš és Marian Samuel közleményben foglalta össze. Leírásuk szerint az erődítmény szabálytalan sokszög alakú volt. Mérete a vár területét övező árok külső széléig számítva északkelet–délnyugat irányban 96 méter, északnyugat–délkelet irányban pedig 85 méter. A várterület pereméig számított északkelet–délnyugat irányú mérete 86 méter, északnyugat–délkelet irányú mérete 66 méter. A várterületen belül, annak nagyjából a középső részén 43 méter hosszú, 11,5–25,7 méter széles, a vár többi részéhez képest kissé magasabban fekvő (tszfm. 202 méter) plató húzódott északnyugat–délkelet irányban. Erre a területre Farkaš egy faszerkezetű épületet feltételezett.
A kutatóárkok egy részével átvágták a vár külső oldalán lévő sáncot és árkot. A legjelentősebb erődítés a Lamacs-hegyre néző északnyugati oldalon került elő. A hajdan itt húzódó Malom-völgy (Mlinská-dolina) felőli részen egy 5,6–6,4 méter talpszélességű sáncot tártak fel. A sánckorona és az előtte húzódó árok alja közötti szintkülönbség 4,7 méter volt. A déli és délkeleti oldal felől a domb meredeksége miatt kevésbé volt támadható a plató, ezért itt kisebb sáncot emeltek. Ennek a sáncnak a talpszélessége 3–4,8 méter, a sánckoronának az árok aljától mért magassága pedig 3,18–3,4 méter volt. A várterület peremére épített sáncok előtt, a külső oldalon húzódott az U keresztmetszetű, 2,4–5,4 méter szélességű, 1–1,7 méter mély, nagyrészt a kőzetalapba vágott árok.
Napjainkra az autópálya és az alagútépítés során jelentősen átalakult környezetben a legjobban felismerhető várrész a középső, kiemelkedő fennsík egy része az autópálya keleti oldala fölött. A fent leírt felméréskor még látható sáncok és árkok az elvégzett földmunkák nyomán túlnyomórészt eltűntek.
Források:
Wenzel 1860–1874. IV. 217.
MVV Pozsony 1904. 511.
Farkaš–Samuel 2000. 150–152, 156, 160–163, 165–166.
Farkaš 2015. 134–135.
Majorossy 2015. 442–443.
Kép:
A Handelhügel-domb délnyugat felől
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet, Pozsony – Lamacs – Handelhügel, 971–972.