Pozsony – Pozsonyhidegkút
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Pozsony, Pozsony vm.
Sk Bratislava
D Pressburg
48°11.863 É
017°00.964 K
Pozsony városközpontjától 5 km-re, északra fekszik Pozsonyhidegkút község, amely 1946 óta közigazgatásilag Pozsonyhoz tartozik. A Pozsonyhidegkút felől Dévényújfalu irányába vezető útszakasz közepén található ipari parktól délre, kb. 500 méter távolságra tárták fel 1982 és 1993 között – megszakításokkal – a középkori erődített majorságot (tszfm. 200 méter).
Az ásatók, Igor Bazovský és Kristián Elschek úgy fogalmaztak, hogy bizonyára a helyi földbirtokos lakóhelye állhatott itt. Alexander Ruttkay a mai Szlovákia síksági részein a 11–17. század közötti időszakban fennállt erődített helyekről írt tanulmányában Pozsonyhidegkutat egyszerűbb erődített kisnemesi székhelynek tartotta. Építésének idejéről és építtetőjének nevéről írásos történeti adatok nem ismeretesek. Az előkerült leletanyag – pénzérme II. (Jasomirgott) Henrik osztrák őrgróf, bajor herceg (1141–1177), valamint IV. Ottokár stájer herceg (1164–1192) idejéből, ezenfelül cserépedények töredékei – a 12. század közepe és a 13. század első fele közé datálják az építményt.
A Velká Lúka-dűlő, ahol a régészeti lelőhely található, Pozsonyhidegkút nyugati részén egy lejtős, kisebb dombokkal tarkított területen helyezkedik el. A kutatott részen egy négyszög alaprajzú, kelet–nyugati irányú, 10×6,5 méter méretű épület alapjait tárták fel. A gyenge minőségű habarccsal készült kőalapozásra cölöpökkel erősített, falazott épületet emeltek. Belsejében törtkővel kirakott, 2×1,2 méter méretű tűzhely nyomait tárták fel. Az épület közelében egy 8,5×7 méteres gazdasági épület cölöpjeit találták meg. A gazdasági és lakóépületet négyszögletes alakban kisebb árok vette körül, amelyet Ruttkay facölöpök beásására előkészített ároknak vélt. Ruttkay szerint az enyhén lejtős területen álló épületeket paliszádfal vette körül, völgy felőli részeit pedig még a közeli mocsaras terület is védte.
A feltárt objektumokat a régészeti kutatások befejeztével betemették. Az egykori ásatások helyszíne ma többnyire füves, itt-ott erősen bozótos legelő. A lelőhely területe jellegtelen, szinte teljesen beleolvad környezetébe.
Források:
Ruttkay 1989. 94.
Bazovský–Elschek 1998. 85–86, 94–96.
Ruttkay 1998. 409.
Ruttkay 2006. 379, 386, 401.
Kép:
Az erődített majorság egykor ezen a területen állhatott
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet, Pozsony – Pozsonyhidegkút, 973–974.