Pozsony – Vízi torony
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Pozsony, Pozsony vm.
Sk Bratislava
D Pressburg
48°08.417 É
017°06.043 K
A pozsonyi váralján a 10–11. század folyamán több kisebb település létezett, különböző eredetű lakossággal. A várhegy délkeleti lábánál terült el a főként szlávok lakta Vödric (Vydrica) falucska. Ennek nyugati szélénél épült fel a Vízi torony, amely a Duna itteni gázlóját őrizte és az erre vezető kereskedelmi útvonal vámszedő helyeként szolgált, de egyben a pozsonyi vár déli oldalának védelméhez is hozzájárult.
A 11. században megkezdett építkezés kilenc építési fázisban folytatódott egészen a 17. századig. A torony létezésére először egy 1254-ben kelt oklevél utal, amely megemlíti, hogy János pilisi apát a saját költségén építtette. Az apát egyike volt a vámszedőhelyként is szolgáló gázló vámbérlőinek.
A Vízi torony szabálytalan alaprajzú és elrendezésű erődítmény, amelynek északi része a várdomb déli lejtőjéhez kapcsolódik. Az első építési szakaszban, a 11. században emelt falak másodlagosan használt római köveket is tartalmaznak. A feltárások során azonosított 9,2 méter külső méretű, nyolcszögletű tornyot a 13. században emelték az erősség nyugati szélénél. Ennek építése valószínűleg összefüggésben van a tatárjárás utáni erődítési hullámmal, amikor IV. Béla király egyesítette a várat a vár alatti településekkel, és a Vízi torony az így kialakított város védelmi rendszerének egyik kapuja lett.
A 14. századra elpusztult nyolcszögletű torony helyén egy új, íves fal épült 1361 után, amely lezárta az északnyugati várrészt, valamint déli irányban is kibővítették az épületegyüttest. A szabálytalan alakban beépített terület legnagyobb kiterjedése kelet–nyugati irányban 46 méter, észak–déli irányban pedig 42 méter volt. A Vízi torony és épületrészei utolsó építési fázisát a 17. szárad első felére teszik a kutatók.
Forrás:
Baxa 1999. 9–11.
Kép:
A Vízi torony romjai a Várhegy felől
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet, Pozsony – vízi torony, 963–964.