Pozsonyborostyánkő – Sárkány-vár
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Pozsonyborostyánkő, Pozsony vm.
Sk Borinka
D Ballenstein
48°15.270 É
017°06.706 K
Pozsonyborostyánkő község központjától 2 km-re, délkeletre, a Vörös-patak (Červený-potok) egy kanyarulata fölé északról emelkedik az a hosszan elnyúló, észak–déli irányú, 382 méter magas hegygerinc, amelyen Sárkány-vár felépült. A várról okleveles adatok nem ismertek. Zdeněk Farkaš feltételezi, hogy Stomfa vára és a közeli Borostyánkő-vár egy-egy adata talán erre a várra vonatkozhat, ám ezeket szerinte már nem lehet egyértelműen szétválasztani. A régészeti irodalomban már 1890-ben megemlítik a romot (Archaeologiai Értestítő, 10. kötet, 94. o.), melyre Enninger Nándor, a közeli rézhámor igazgatója hívta fel a figyelmet.
A vár építésére valószínűleg a völgyben elhaladó, Stomfáról Szentgyörgy felé vezető fontos út ellenőrzése miatt lehetett szükség. Az erősség fennállásának idejéről a régészeti kutatások eredményei adnak némi támpontot. Zdeněk Farkaš 1993-ban 32 méter hosszú kutatóárokkal a torony maradványaitól délre fekvő területet vizsgálta. Előkerült sok, viszonylag apró, másodlagosan átégetett, 13. századra datálható kerámiatöredék. 1995-ben továbbra is a toronytól délre, a korábbi feltárásokra alapozva 262 m²-nyi területet tárt fel. Az ekkor felszínre került töredékes cserépleletek főleg fazékszerű edényekből és néhány üstből származtak, amelyek a 13. század második felére és a 14. század első felére keltezhetők. Erőszakos pusztulásra utalt számos nyílhegy, a becsapódástól sérült hegyvéggel. Feltárult egy kerek gödör sok cseréppel, üvegdarabkával és egy késsel a 17. századból. Farkaš szerint az erősség valószínűleg a 15. század harmincas és hatvanas éveiben, a Pozsony környékén zajló viharos történelmi események (azaz a huszitákkal kapcsolatos harcok) következtében szűnt meg. A vár felhagyásának időszakát azonban bizonytalanná teszi egy 1563-ból származó, I. Miksa magyar és cseh király (császárként II. Miksa) megkoronázását ábrázoló, Meyer-féle fametszet, amely panorámakép formájában mutatja Pozsony környékét. E metszet (lásd Jaroslav Nešpor, 1990, 16.) közepének felső részén egy építményt Drach-kugel-schloss-nak neveznek, és ebből arra következtethetünk, hogy a vár talán még fennállt a 16. század első felében (Plaček–Bóna 2007. 113.). A 17. századból származó leletek néhány, a romok között ideiglenesen tanyát vert bujdosó ittlétére utalnak.
A keskeny gerincre vezető utat észak felől megközelítve először egy észak–déli irányban 115 méter hosszú, kelet–nyugati irányban 15 méter széles várrészt találunk, amelynek felszínén építmény falai nem, egykori épületek terepalakulatai, illetve sáncmaradvány azonban megfigyelhetők. Az északi várrész legjellegzetesebb sáncszerű maradványa annak nyugati peremén figyelhető meg. Az északi várrész déli végénél egy kb. 17 méter széles és 6 méter mély mesterséges árok választja el az előbb leírt területet a déli várrésztől. A déli várrész a keskeny hegygerinc folytatásán 112 méter hosszan húzódik tovább déli irányba, legnagyobb szélessége 20 méter körüli. E várrész északi harmadában láthatók a hajdani erősség napjainkban leginkább megfigyelhető épületmaradványai. Itt állt egy 10×10 méter külső méretű, négyszögletes alaprajzú, 2,5 méter falvastagságú torony, melynek legjobb állapotban a déli és a keleti fala maradt meg, előbbi 2,5 méter, utóbbi 1,3 méter magasan. Megmaradtak a torony déli oldala mellé emelt épület alapfalai is, ezek jelenleg kőtörmelékkel fedettek, de terepalakulatuk kivehető. 1940–1941-ben Vojtěch Ondrouch régészeti feltárása igazolta itt egy ciszterna meglétét is. Zdeněk Farkaš 1995-ben, a toronytól délre eső területen egy 14×11 méteres, nyugat felé erőteljesen lejtő habarcspadló maradványát, valamint egy 0,8 méter széles fal rövid szakaszát tárta fel. A déli várrész keleti oldalán egy agyagtapasztásos, kőalapú faépítmény nyomaira bukkant, amely tűzvész során pusztult el. A déli várterület peremén védőfalazat vagy árok nyomai a felszínen nem láthatók.
Források:
Nešpor 1990. 16–19.
Farkaš 1994. 22.
Farkaš 1997. 45.
Plaček–Bóna 2007. 113.
Képek:
Sárkányvár központi tornyának maradványa
A középső várrész észak felől
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet, Pozsonyborostyánkő – Sárkány-vár, 979–981.