Pusztafödémes

Karczag Ákos – Szabó Tibor

H Pusztafödémes, Pozsony vm.

SK Pusté Úľany

 

48°12.926 É

017°33.392 K

 

↠ Tovább a térképhez

 

Galántától 12 km-re, északnyugatra, Mátyusföldön terül el Pusztafödémes falu. A község központjából a délnyugatra vezető 1335-ös számú út délkeleti oldalán, Pusztafödémes közepétől 2 km-re, délnyugatra, illetve az említett útvonaltól 330 méterre, délkeletre, az itt folyó északnyugat–délkelet irányú patak északi partjától 120 méterre található a várhely. Az egykor mocsaras, patakoktól szabdalt térséget már több mint egy évszázada művelés alá vonták. Napjainkban csak légifelvétel segítségével figyelhető meg egy közel téglalap alaprajzú, árokkal körülvett erődített terület, melyet teljesen szétszántottak az idők folyamán.

A castellum feltételezhető előzményére vonatkoztatható, Házi Jenő könyvében fellelhető egyetlen adatra Dénes József figyelt fel: 1367-ben Födémes várnak van említve, amely a Feketelak nevű sziget közelében feküdt, ezt áradás miatt megközelíteni nem lehetett (Dl. 5593-94, 7054). Építési ideje nem ismert, talán a Rátót nemzetségből származó kazai Kakas család építtette. Nem tudni, hogy meddig állhatott fenn. E könyv szerzői 2016 tavaszán történt terepbejárásuk során a talaj felszínén elszíneződést nem észleltek, azonban a védett terület belső részén a 16. századra keltezhető cseréptöredékeket találtak. Méreteiből és formájából ítélhetően szerintük kora újkori castellum állhatott ezen a helyen, melyet feltehetőleg egy korábbi épületre emeltek.

Az árkon belüli terület – a műholdfelvétel képét elemezve – északnyugat–délkelet irányban 116 méter hosszú, délnyugat–északkelet irányban pedig 92 méter széles. A sarkain lekerekített téglalap alakú területet átlagosan 19 méter széles árok vette körül, melynek délkeleti oldalán halványan látható még az egykori bejárat helye.

 

 

Források:

Házi 2000. 404.

Kuzma–Bartík 2013. 142, 308.

 

Képek:

Pusztafödémes, a castellum nyoma űrfelvételen

A castellum helyén ma szántóföld van

Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet, Pusztafödémes, 994–994.