Szentgyörgy – Neštich (Hradisko)
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Szentgyörgy, Pozsony vm.
Sk Svätý Jur
D Sankt-Georgen
48°15.863 É
017°11.805 K
A Neštich nevű vár, amelyet Hradiskóként is említenek, a Kis–Kárpátok nyúlványán fekszik, Szentgyörgy központjától 1,6 km-re, északnyugatra. A várat írott források nem említik. A területéről előkerült 9–10. századi, továbbá 13–14. századból származó leletek keltezik az erősséget.
Az északnyugat–délkeleti irányban, kb. 500 méter hosszúságban kiterjedő, de legszélesebb helyén is csak 110 méter szélességű vár két fő részből áll. A két várrészt középen sánc választja el. A nyugati várrészt kettős árok és sánc övezi, annak északkeleti, északi, nyugati és délnyugati oldalán, míg a keleti várat egyszeres sánc és árok védte. A keleti vár területén középen található egy kiemelkedés és három terasz, amelyek kifelé lejtenek. A nyugati oldalon további sáncrésszel egy kb. 70×60 méteres területet elővárként csatoltak az erődítményhez.
A vár területén Ľudmila Kraskovská 1957–1958-ban és 1962-ben végzett kiterjedt régészeti ásatásokat. Az ásató régész kutatóárkokkal feltárta a váron belüli és egyes esetekben a váron kívüli területek jelentős részét. A keleti várrész legrégebbi leletei arra utaltak, hogy itt egy Hallstatt-kori (vaskori) település volt, amelynek azonban még nem volt erődítése. Ebből az időszakból többek között megtalálták egy lakóház maradványát, benne fazekasműhelyt és kerámiatöredékeket.
Kraskovská szondákat nyitott a vár sáncaiban, majd megállapította, hogy a külső sánc két erődítési szakaszban épült, és egymástól eltérő kő- és faszerkezettel készültek. A korábbi konstrukció két cölöpsorral készült el, majd ennek pusztulása után helyére négy cölöpsorból álló védelmi rendszert építettek. Az itt talált leletek szerint ezt az erődítésrendszert szlávok építették a 9. században, a Morva Fejedelemség fennállásának idején. A szlávok itteni jelenlétét bizonyítja az ásatások során előkerült nagy mennyiségű cserép, vaseszközök töredékei, valamint egy négyszögletes építmény maradványa, amelyben kőből készült tűzhely is volt.
A nyugati várrész kiemelkedő magaslatán egy 7 méter hosszú, négyszögletes épület alapját tárták fel tűzhellyel és cserépleletekkel, amelyet az ásató régész a 13–14. századra datált. A keleti várrész nyugati oldalán előkerült a középkori falazatba épített alap, valamint a vár dombjának lejtője mentén, 125 méter hosszan egy égetett agyagcsövekből készült vízvezetékre bukkantak, amely egy ciszternához vezetett. Az előkerült leletek és építészeti részletek azt bizonyítják, hogy az Árpád-korban, a 13. században újra használatba vették a korábban elpusztult szláv várat, illetve annak déli részét ismét várként használták.
Említést érdemel, hogy a Vladimir Turčan és Julius Vavák által 2006-ban végzett ásatás során a vár középső részén néhány – feltételesen a 16–17. századra datált – zománcos kerámia is előkerült. Ugyancsak az erősség területén, néhány gödör feltöltésében az előbb említettekhez hasonló korú cserepekre, a gödrök alján pedig szláv kerámia darabjaira bukkantak.
Források:
Kraskovská 1963. 68–103.
Švanda 2007. 6–7.
Turčan–Vavák 2008. 168–169.
Képek:
A Hradisko belső területe, régészeti kutatóárok nyomával
A várárok és a magasan álló külső sánc
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet, Szentgyörgy – Neštich (Hradisko), 1093–1094.