Velséc
Karczag Ákos – Szabó Tibor
H Velséc, Bars vm.
SK Velčice
48°27.010 É
018°16.973 K
Aranyosmaróttól 9 km-re, északnyugatra fekszik Velséc falu. Várának helye Velséc központjától 4,3 km-re, észak–északnyugatra, Kisaranyos (Zlatno) falu központjától pedig 2,8 km-re, délnyugatra kereshető fel. Megközelítése a Kisaranyos északi részétől Klacsanypuszta (Kľačany) felé vezető, erdei aszfaltozott úton a legkönnyebb. Klacsanypuszta házait elhagyva, a mezőn haladó erdei út és az erdő találkozásánál kell délre fordulni. A Cseresznye-patak (Čerešnový-potok) mentén haladva, a patak nyugati oldala fölé emelkedő kis magaslaton (tszfm. 320 méter), erdősített területen található a várterület.
A várról történeti forrás nem maradt fenn. Alojz Habovštiak szerint erődített földesúri udvarház állhatott itt a 13–15. században.
1964-ben és 1982-ben Habovštiak végzett régészeti kutatást az erősség területén. Az 56×115 méter területű, védett térség alacsony sánccal és árokkal van határolva. Az árok napjainkra erősen feltöltődött, mélysége 50–80 cm közötti, szélessége 5 és 8 méter között váltakozik. A vár északkeleti részében, középen, egy mesterséges dombon emelt, téglalap alaprajzú lakótorony alapjait (6,5×7,3 méter) tárták fel. A torony maradványai körül téglatöredéket, faragott köveket és cserépedények darabjait találták meg a 13–15. századból. A várbelsőben gazdasági építmények nyomai (kör és téglalap alaprajzú bemélyedések és épületek kőalapjai) is előkerültek.
A torony helyén manapság mindössze csekély kőtörmelék figyelhető meg, és a védett térség más részein sem látni a felszínen épületek nyomait.
Források:
Habovštiak 1985. 321–322.
Ruttkay 2006. 401.
Ruttkayová–Ruttkay 2015. 120.
Kép:
A várterület központi kiemelkedése
Az oldal tartalma az alábbi módon hivatkozható:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet, Velséc, 1299–1300.