Vígvár

 

 

H Vígvár, Nyitra vm.

SK Veselé

 

48°32.699 É

017°44.170 K

 

Pöstyéntől 11 km-re, délnyugatra fekszik Vígvár falu. A község katolikus templomától 260 méterre, délkeletre található a várdomb (tszfm. 172 méter). Először a bronzkorban épült rajta erődített telep, majd az Árpád-korban ismét várat emeltek a dombon. Alexander Ruttkay szerint a 12–13. századra keltezhető favár állhatott itt. Történeti adat nem maradt fenn róla, építtetőjének, birtokosainak kilétét homály fedi.

A község legkorábbi fennmaradt említése – Szentgróti Fülöp mester jobbágyával kapcsolatosan – 1310-ből való (Wygwar); elnevezéséből adódóan a várnak mindenképpen ezen évszám előtt kellett keletkeznie. 1390-től Stiborici Stibor birtoka.

Bár a löszteraszon épült várhelyet – elsősorban őskori leletei révén – már a 20. század elején ismerték, mindezek ellenére abban az időben területén intenzív agyagkitermelés kezdődött. Anton Točík 1944-ben megvizsgálta az árok profilját és a vár területén lévő, 12–15. századira datált kultúrrétegeket. Anton Točík és Antonín Knor 1949-ben, majd 1950-ben a vár maradványának jelentős részét feltárták. Kutatásuk elsősorban az ezen a helyen fennállt bronzkori telep megismerését, leletmentését célozta. A vár pontos méreteit azonban már Točík sem tudta meghatározni a bányászat okozta jelentékeny terepkárosítások és a modern kori beépítések miatt.

A kissé ovális várdomb átmérője kb. 50×60 méter volt, és 1–1,5 méteres feltöltéssel magasodott környezete fölé. A régészeti kutatások leírása szerint a középkori vár kétrészes volt. A vár központi területe a domb északi részén helyezkedett el, amelytől a magasabb, déli várrészt egy 45 méter hosszú, 4–5 méter széles és kb. 1 méter mély árok választotta le. A téglagyártás céljából nagy területen művelt agyagbányászat a vár északi felének túlnyomó részét szétrombolta, ezért annak pontos méretét megállapítani ma már nem lehet.

Napjainkban a várdomb területének zömét elpusztító agyagbánya helyén egy lakóépület áll, és az egész egykori bányaterület helyenként többszörös kerítéssel van körbevéve. A domb keleti peremére felkapaszkodva még megfigyelhető az az észak–déli irányú dombrészlet, amelyet a bánya meghagyott, azonban itt erődítés vagy épület nyomai nem látszanak.

 

Források:

MVV Nyitra 1899. 119, 523.

Točík 1964. 12–14, 150, 167.

Habovštiak 1972. 8.

Györffy ÁMF 1987. IV. 488.

Ruttkay 2006. 394, 397.

Plaček–Bóna 2007. 342.

 

Képek:

Vígvár dombja

A várdomb maradványa keletről

Vígvár, helyszínrajz az ásatások kutatóárkaival